KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Talán jövőre

A. Kovács Miklós

 

A történet nem túl bonyolult. Egy fiatalemberről szól, aki autóstopos kalandozásai közben egy faluba vetődik, s mivel a gépállomáson húzta meg magát egy éjszakára, legott beáll traktorosnak. Ami nem is csoda, hisz a faluban általában mosolyognak, általában jókedvűek; a lányok, asszonyok odaadóan kedvesek; általában farmer inget, farmer nadrágot hordanak a fiatalok – s a főszereplőnek, kockás ingben, az aratás mellett még kombájn-rodeóra, (orv)vadá-szatra, nőkre, traktor-rallyre is marad ideje, valódi eastern-hősként, szalmakalappal.

Mindezt kedvesen, némi iróniával meséli el a rendező. A főszereplő fiú motiválatlan cselekedeteiért, az erőltetett párbeszédekért kárpótolnak a megfigyelések, s az egyszerű környezetrajz. Kárpótolnak a kitűnően játszó, s kitűnően jellemzett mellékszereplők. Ha nem hitelesítik is, de legalább néhány percét elfogadtatják a Talán jövőre kellemes zenével kísért másfél órájának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7563