KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálugrás

Sneé Péter

Már látták e filmet. Igaz, a bűnügyi történet hősei akkor pilóták, búvárok vagy hegymászók voltak. Most az ejtőernyősök kerültek sorra. Közülük verbuválódnak a gonoszok, akik megszöktetnek egy kompjuterzsenit a börtönből, hogy segítségével azután szabadon garázdálkodhassanak a szupertitkos adatbázisokon. Hozzájuk csapódik a jó rendőr is, hogy némi móka és kacagás árán elsajátítsa az ugrás mesterségét, valamint lefülelje a megátalkodottakat. Ugye, ismerős séma? Ugyanarra a kanavászra dolgoznak a krimi alkotói, s meg nem unják. Pedig a használattól rongyos már, de az ejtőernyő selyme talán eltakarja a sok lyukat és szakadást.

Kit sem izgat a hitványka sztori, egyedül a légifelvételek foglalkoztatják az operatőrt is. Azokból próbál valami lélegzetelállítót csinálni, sajnos, kevés sikerrel. Pedig a kaszkadőrök ügyesek, csak az ötlet kevés, meg a trükk gyenge. Ilyen hivalkodóan rossz, vetített hátteret régóta nem láttunk. Ami pedig a repülőgépes akrobatikát illeti, kisgyermek korukban nem ártott volna fizika-korrepetálásra járniuk a forgatókönyv készítőinek, akkor föl sem merül bennük ennyi csacskaság. De az osztályismétlőknek bízvást ajánlható e produkció. Aligha csalódnak majd benne, hiszen ismerik. Visszaköszön már.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/04 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=850