KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Julie & Julia – Két nő egy recept

Tüske Zsuzsanna

Julie and Julia – amerikai, 2009. Rendezte és írta: Nora Ephron. Kép: Stephen Goldblatt. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Meryl Streep (Julia Child), Amy Adams (Julie Powell), Stanley Tucci (Paul Child), Chris Messina (Eric Powell). Gyártó: Columbia Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 123 perc.

 

Ha gasztro-románcról van szó, az ételek (vagy azok elkészítése) iránti rajongás, minden esetben a szerelem, a szenvedély generálójává és kifejezési eszközévé válik, legyen szó a Csokoládé bonbon- és nugátterápiától megmámorosodott kisvárosáról, a Terítéken a nő érzékien tálalt, vágykeltő főzőleckéiről, vagy az Ízlések és pofonok romantikába fulladó konyhai vetélkedéseiről.

A legújabb tématárs némileg rendhagyónak számít a többi között, mivel valós eseményekre, illetve azok alapján készült könyvre (Julie és Julia – Kalandjaim a konyhában) épül. A dupla idősíkon mozgó történet két központi figurája egy napjainkban élő titkárnő és egy 50-es évekbeli háziasszony, akik a konyhaművészetben találják meg az önmegvalósítást. Julie Powell egy nap rájön, ki kell törnie a hétköznapok frusztráló sikertelenségéből és megmutatni, a benne rejlő tehetséget: elhatározza, hogy elkészíti gyermekkori főzőidolja, Julia Child szakácskönyvének 524 receptjét 365 nap alatt, kalandjait pedig blogon keresztül osztja meg a nagyközönséggel. Ezzel párhuzamosan az 50-es évek Párizsában szintén önkereső folyamat zajlik, Julia Child-é, aki a legkifinomultabb főzési fortélyok elsajátításától egészen egy saját receptkötet kiadásáig jut el, amelynek missziója megismertetni Amerikával a francia konyha ínyencségeit.

Minthogy mindkét szál hősének házassága az égben köttetett, a románcfelelősként ismert rendező és forgatókönyvíró, Nora Ephron pedig szándékosan hanyagolta a szerelmi vonalak cifrázását, az étel és a főzés ezúttal elsősorban a karrierépítés eszközévé válik, így izgalomnak megmarad a tetszhalott homárral való viaskodás és a Boeuf Bourignon elkészítése körüli viszontagságok. A Julie és Julia esetében a kiadós ízorgia is csak a külcsín tartozéka – szenvedély és konfliktusok tekintetében Ephron filmje leginkább egy békebeli teadélután izgalmaival vetélkedik.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9975