KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/március
• Grunwalsky Ferenc: Andrej Tarkovszkij
• Kovács András Bálint: Az idő betegsége Tarkovszkij Nosztalgiája
• Szilágyi Ákos: Az idő betegsége Tarkovszkij Nosztalgiája
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Báron György: Léhán, komolyan Magyar film, 1986
• N. N.: A MUOSz Filmkritikusi Szakosztályának díjai
• Lukácsy Sándor: Gyász-zsoltár, (félig) gyerekhangon Elysium
• Barna Imre: „Nagy átverések folynak itt” Vakvilágban
• Kósa Ferenc: A Béres-ügy Naplójegyzetek
• Nagy László: Megszületett Híradás egy ígéretes hatású szerről
• N. N.: Az utolsó szó jogán Potréfilm dr. Béres Józsefről
• Bikácsy Gergely: A tájfun szeme Nantes
LÁTTUK MÉG
• Waszlavik László: Magic – Varázslat (A Queen Budapesten)
• Nóvé Béla: Veszélyes őrjárat
• Schubert Gusztáv: Nő a volánnál
• Ardai Zoltán: Sárga Haj és az Arany Erőd
• Nagy Zsolt: Asterix, a gall
• Baló Júlia: Szikét kérek!
• Tamás Amaryllis: Békés ég
• Mannhardt András: A gésa
• Nagy Zsolt: Rock Rióban
• Schreiber László: Hajnalcsillag
• Nóvé Béla: Kakukk a sötét erdőben
TELEVÍZÓ
• Kazovszkij El: Mnouchkine Molière-je avagy a színház és Jákob létrája
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Cary Grant (1904–1986)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A kolónia

Soós Tamás Dénes

Colonia – német-francia-luxemburgi, 2016. Rendezte: Florian Gallenberger. Szereplők: Emma Watson, Daniel Brühl, Michael Nyqvist. Forgalmazó: GHE-Bontonfilm. 106 perc.

 

1973, Chile. Pinochet katonai puccsal átveszi a hatalmat, a szocialista államfő, Salvador Allende az elnöki palota ostroma végóráiban főbe lövi magát. Az utcán zavargások, tisztogatások kezdődnek, Allende szimpatizánsai, ha nem viszi el őket a titkosrendőrség, elbujdosnak. Sokat látott képek, de a német rendező, Florian Gallenberger új történetet kerít melléjük. A Colonia Dignidadét, a „Méltóság Kolóniájáét”, amit a II. világháború után Dél-Amerikába menekült német emigránsok alapítottak, hogy külhonban is megőrizzék a német kultúrát. A Chile déli részén fekvő, békés földművelő közösséget Paul Schäfer evangélikus lelkész és exnáci alakította át zárt, vallási szektává a hatvanas években. A külvilág felé a bajor kisvárosok idilljét közvetítette a kolónia, amely papíron jótékonysági szervezetként működött, és ingyenes orvosi ellátást biztosított a helyieknek. A valóság azonban inkább egy kényszermunkatáborra hasonlított, ahol agyondolgoztatták és nyugtatókkal szedálták a bentlakókat, a férfiakat, nőket és gyerekeket elkülönítették egymástól, hogy felbontsák a családi kötelékeket, a szexualitást, mint az ördög eszközét, stigmatizálták. Az ördögi figura valójában Schäfer volt, aki annak idején pedofíliavádak elől menekült Chilébe, a kolónián is molesztálta a fiúkat, és náci háborús bűnösöket (köztük állítólag Josef Mengelét) bújtatott. Lepaktált a Pinochet-rezsimmel is, amelynek fegyvereket és mérges gázt gyártott, politikai foglyait pedig földalatti kínzókamrákban vallatta. A kolóniában is egy Allende-párti német aktivistát rabolnak el, az ő megmentésére indul légikisasszony-szerelme, Lena – de a filmnél ezúttal vérfagyasztóbb a valóság. Gallenbergert nem érdeklik a Harmadik Birodalom és a chilei diktatúra háttérjátszmái, sem a személyi kultusz vagy a vallási fanatizmus pszichológiája. Motivációkkal, karakterépítéssel mit sem bajlódik, helyette csak és kizárólag arra koncentrál, hogy tételesen felsorolja Schäfer rémtetteit. Mindebből akár még velős szektahorror is kerekedhetne, de a német rendező olyan szépre komponált, „jó ízlésű” képekben fogalmaz, hogy megfosztja a filmet elborzasztó hatásától. A fordulatok valószerűtlenek, közhelyesek, az elektrosokk után magát félkegyelműnek tettető aktivistánál pedig Woody Allen is hitelesebb kommunista lázadó volt a Banánköztársaságban. Bár Gallenberger szenzációsan érdekes történetet talált, csak a szenzációt forgatta le belőle – azt is enerváltan, Pablo Larraín iróniája és Costa-Gavras éleslátása nélkül.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/03 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13110