KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/március
• Grunwalsky Ferenc: Andrej Tarkovszkij
• Kovács András Bálint: Az idő betegsége Tarkovszkij Nosztalgiája
• Szilágyi Ákos: Az idő betegsége Tarkovszkij Nosztalgiája
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Báron György: Léhán, komolyan Magyar film, 1986
• N. N.: A MUOSz Filmkritikusi Szakosztályának díjai
• Lukácsy Sándor: Gyász-zsoltár, (félig) gyerekhangon Elysium
• Barna Imre: „Nagy átverések folynak itt” Vakvilágban
• Kósa Ferenc: A Béres-ügy Naplójegyzetek
• Nagy László: Megszületett Híradás egy ígéretes hatású szerről
• N. N.: Az utolsó szó jogán Potréfilm dr. Béres Józsefről
• Bikácsy Gergely: A tájfun szeme Nantes
LÁTTUK MÉG
• Waszlavik László: Magic – Varázslat (A Queen Budapesten)
• Nóvé Béla: Veszélyes őrjárat
• Schubert Gusztáv: Nő a volánnál
• Ardai Zoltán: Sárga Haj és az Arany Erőd
• Nagy Zsolt: Asterix, a gall
• Baló Júlia: Szikét kérek!
• Tamás Amaryllis: Békés ég
• Mannhardt András: A gésa
• Nagy Zsolt: Rock Rióban
• Schreiber László: Hajnalcsillag
• Nóvé Béla: Kakukk a sötét erdőben
TELEVÍZÓ
• Kazovszkij El: Mnouchkine Molière-je avagy a színház és Jákob létrája
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Cary Grant (1904–1986)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bíbor folyók

Bori Erzsébet

 

Úgy fest, Európa új frontot nyitott az ősellenséggel vívott háborúban. Még mindig saját fegyvereivel akarja legyőzni a bestiát, de már nem Hollywoodra veti vigyázó szemét. Magából indul ki. A hazai közönségből, és először is felteszi azt a kérdést, hogy mit eszik olyan megátalkodottan az amerikai mozin. A kérdés jó, és megvan már rá a helyes válasz – legalábbis a kassza felől nézve. A franciák két sikeres thrillerrel állnak a kapuk előtt, a Le pacte des loupes-ra még várnunk kell, de itt van már a Bíbor folyók, amely tavaly, néhány hét alatt a második legtöbb nézőt vonzotta a honi mozikba. A Gaumont semmit nem bízott a véletlenre: bestsellerből készült a forgatókönyv, a Gyűlölettel nevet szerzett Mathieu Kassovitz a rendező, Jean Reno a főszereplő, oldalán az ifjú és népszerű Vincent Cassellal, akinek én már a papáját is nagyon szerettem.

A műfaj tehát thriller, közelebbről misztikus krimi, még közelebbről a francia Hetedik, némi Twin Peaks beütéssel – mondja mindenki, aki minimum fizető nézőként hozzájárult Fincher darabjának kultiválásához. Nekem azért vannak fenntartásaim. A metafizikus bűntörténetben a jó és a gonosz vívja élethalálharcát. Az enyhébb esetben a rossz kétkezi elmebeteg, a súlyosbított változatban sátán, lúdvérc, vándordémon, miből következően az ügynek/titoknak nincsen evilági megoldása. A Bíbor folyókban a gonoszok alapvetően egymással vannak elfoglalva, de működésük nyomai – hullák, széthagyott testrészek, feldúlt temetők – a rendőrség hatáskörébe tartoznak, így indul meg a fővárosból Niemans különleges ügynök és helyből Kerkerian hadnagy, a két magányos farkas a gombolyag után, míg az egymást keresztező szálak össze nem hozzák őket egymással. A hely az örök hó birodalma az Alpok csúcsai között, egy hegyi falu és a közeli egyetem zárt világa. Az esőben gazdag és közvilágításban szegény nagyváros helyett szédítő tágasság, szemkápráztató fehérség és egy ódon könyvtár labirintusa, ahol forr az ármány és arat a halál. Az elemző ész győzelméért sajnos áldozatokat kell hozni, és a modern rendőr nem egy Poirot, hogy minden kis részletre fényt derítsen, elég neki, ha megvan a tettes. Én beérem annyival, hogy a franciákban megbízhatunk: az amerikai piac kedvéért sem mennek el odáig, hogy szembeköpjék a felvilágosodást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/05 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3315