KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/március
• Grunwalsky Ferenc: Andrej Tarkovszkij
• Kovács András Bálint: Az idő betegsége Tarkovszkij Nosztalgiája
• Szilágyi Ákos: Az idő betegsége Tarkovszkij Nosztalgiája
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Báron György: Léhán, komolyan Magyar film, 1986
• N. N.: A MUOSz Filmkritikusi Szakosztályának díjai
• Lukácsy Sándor: Gyász-zsoltár, (félig) gyerekhangon Elysium
• Barna Imre: „Nagy átverések folynak itt” Vakvilágban
• Kósa Ferenc: A Béres-ügy Naplójegyzetek
• Nagy László: Megszületett Híradás egy ígéretes hatású szerről
• N. N.: Az utolsó szó jogán Potréfilm dr. Béres Józsefről
• Bikácsy Gergely: A tájfun szeme Nantes
LÁTTUK MÉG
• Waszlavik László: Magic – Varázslat (A Queen Budapesten)
• Nóvé Béla: Veszélyes őrjárat
• Schubert Gusztáv: Nő a volánnál
• Ardai Zoltán: Sárga Haj és az Arany Erőd
• Nagy Zsolt: Asterix, a gall
• Baló Júlia: Szikét kérek!
• Tamás Amaryllis: Békés ég
• Mannhardt András: A gésa
• Nagy Zsolt: Rock Rióban
• Schreiber László: Hajnalcsillag
• Nóvé Béla: Kakukk a sötét erdőben
TELEVÍZÓ
• Kazovszkij El: Mnouchkine Molière-je avagy a színház és Jákob létrája
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Cary Grant (1904–1986)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

New York-i történetek

Fáber András

 

A gyártó egy régi – nálunk főleg a hatvanas évek olasz filmjeiből ismert – műfajt újított fel, a szkeccsfilm műfaját, elsőrangú erőkkel, színvonalasan. A három történetet a helyszín – New York – fűzi össze, meg a szemlélet rokonsága. Keserédes sztorikat látunk, melyek mindegyike mai amerikai értelmiségi környezetben játszódik, s jó alkalmat ad egy-egy világhírű filmrendezőnek, illetve operatőrnek, hogy amolyan ujjpattintós „jutalomjátékban” vonultassák fel briliáns képességeiket. Az eredmény: kétharmad részben kellemes szórakozás, egyharmad részben zseniális fricska.

Sikeres, ámde javakorabeli festőművészt fiatalka barátnője addig csalja, míg a férfi új barátnőt szerez be – ez az Élettapasztalatok foglalata. Jópofa.

Tündérien talpraesett kislány összeboronálja csapodár apukáját és világszép anyukáját – erről szól Az élet Zoé nélkül. Aranyos.

Aztán jön egy pónem. Abszolút filmszerűtlenül szemben ül velünk, és azt magyarázza, hogy mennyi baja van a mamája miatt. О egyébként szeretne megnősülni, de a mama – lehetetlen viselkedésével – rendre meghiúsítja próbálkozásait. A rabelais-i probléma (nősüljön-e Panurge – a Pantagruel Harmadik Könyvének alapkérdése) egy váratlan csavarral abszurd tragikomédiában csap át: a mamát egy cirkuszi bűvész eltünteti, de nem tudja visszavarázsolni. A jónevű zsidó ügyvéd valójában megkönnyebbül, de kötelességszerúen mindent megtesz anyja felkutatására, még egy tehetségtelen, de bájos varázslónőt is felfogad, miközben a mama a város fél égboltját betöltő szellemalakként cseveg és perlekedik tovább, fittyet hányva a fantáziátlan materialistáknak. Frenetikus. A címe: Oidipusz Mifáj.

Ezt a harmadik történetet Woody Allen játssza és rendezte. „Futottak még”: Martin Scorsese, Francis Coppola, Nestor Almendros, Vittorio Storaro, Sven Nykvist és sokan mások.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4685