KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/március
• Grunwalsky Ferenc: Andrej Tarkovszkij
• Kovács András Bálint: Az idő betegsége Tarkovszkij Nosztalgiája
• Szilágyi Ákos: Az idő betegsége Tarkovszkij Nosztalgiája
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Báron György: Léhán, komolyan Magyar film, 1986
• N. N.: A MUOSz Filmkritikusi Szakosztályának díjai
• Lukácsy Sándor: Gyász-zsoltár, (félig) gyerekhangon Elysium
• Barna Imre: „Nagy átverések folynak itt” Vakvilágban
• Kósa Ferenc: A Béres-ügy Naplójegyzetek
• Nagy László: Megszületett Híradás egy ígéretes hatású szerről
• N. N.: Az utolsó szó jogán Potréfilm dr. Béres Józsefről
• Bikácsy Gergely: A tájfun szeme Nantes
LÁTTUK MÉG
• Waszlavik László: Magic – Varázslat (A Queen Budapesten)
• Nóvé Béla: Veszélyes őrjárat
• Schubert Gusztáv: Nő a volánnál
• Ardai Zoltán: Sárga Haj és az Arany Erőd
• Nagy Zsolt: Asterix, a gall
• Baló Júlia: Szikét kérek!
• Tamás Amaryllis: Békés ég
• Mannhardt András: A gésa
• Nagy Zsolt: Rock Rióban
• Schreiber László: Hajnalcsillag
• Nóvé Béla: Kakukk a sötét erdőben
TELEVÍZÓ
• Kazovszkij El: Mnouchkine Molière-je avagy a színház és Jákob létrája
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Cary Grant (1904–1986)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

9 és 1/2 hét

Tamás Amaryllis

 

Melodrámának álcázott szoftpornó: a szerelmet kereső szirén (Kim Basinger) és a „bujakórban” szenvedő „titokzatos” ügynök (Mickey Rourke) erotikus kalandja.

A gyengéd és türelmes John kisfiús tekintetétől azonnal elcsábuló Elizabeth kezdetben mindenre gondol, csak arra nem, hogy egy megtervezett, aljas színjáték szinte hipnotizált szereplője lesz. Hogy a szerelmi tivornyában a Férfi a kilenc és fél hét alatt eljut majd a végsőkig: megalázza, csak azért, hogy megtudja, egészen a hatalmában tartja-e. Feltehetően a női nem rabjaként vált zsarnokká a nők felett, a rövid és szenvedélyes kapcsolatukat átszövő heves szexualitás csak taktikai lépés. A teljes kiszolgáltatottságig a Nőt mégsem ez, hanem feltétlen odaadása juttatja el. Elizabethnek a viszonzás követelménye nélküli szeretni tudást, Johnnak a másikban való feloldódás kockázatát kellene vállalni... Mindkettőjükből hiányzik a szeretet a másik iránt, így a – benne lüktetni a másik sorsában – csak kínzó vágy marad. Erotikus tűzijátékuk: elszalasztott lehetőség, mert önmagukban nem képesek a szeretetet észrevenni. Küzdelmük a tökéletes nemiségért Boris Vian-i figurákéhoz hasonló, mintha a botrányos Köpök a sírotokra vad erotikája elevenedne meg a filmkockákon, e filmes bestsellerből azonban hiányzik a viani együttérzés. „Dehát Amerikában nem csinálnak nagy ügyet az olyan formák kisajátításából, amelyek sikerrel kecsegtetnek”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4687