KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/március
• Grunwalsky Ferenc: Andrej Tarkovszkij
• Kovács András Bálint: Az idő betegsége Tarkovszkij Nosztalgiája
• Szilágyi Ákos: Az idő betegsége Tarkovszkij Nosztalgiája
• N. N.: Andrej Tarkovszkij filmjei
• Báron György: Léhán, komolyan Magyar film, 1986
• N. N.: A MUOSz Filmkritikusi Szakosztályának díjai
• Lukácsy Sándor: Gyász-zsoltár, (félig) gyerekhangon Elysium
• Barna Imre: „Nagy átverések folynak itt” Vakvilágban
• Kósa Ferenc: A Béres-ügy Naplójegyzetek
• Nagy László: Megszületett Híradás egy ígéretes hatású szerről
• N. N.: Az utolsó szó jogán Potréfilm dr. Béres Józsefről
• Bikácsy Gergely: A tájfun szeme Nantes
LÁTTUK MÉG
• Waszlavik László: Magic – Varázslat (A Queen Budapesten)
• Nóvé Béla: Veszélyes őrjárat
• Schubert Gusztáv: Nő a volánnál
• Ardai Zoltán: Sárga Haj és az Arany Erőd
• Nagy Zsolt: Asterix, a gall
• Baló Júlia: Szikét kérek!
• Tamás Amaryllis: Békés ég
• Mannhardt András: A gésa
• Nagy Zsolt: Rock Rióban
• Schreiber László: Hajnalcsillag
• Nóvé Béla: Kakukk a sötét erdőben
TELEVÍZÓ
• Kazovszkij El: Mnouchkine Molière-je avagy a színház és Jákob létrája
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Cary Grant (1904–1986)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Filmművészet a múzeumban

Koltai Ágnes

 

Képzőművészet és animáció címmel rendezett kiállítást június 15. és július 30. között a Budapest Galéria Józsefvárosi Kiállítóterme. A bemutatón a Pannónia Stúdió pécsi műhelyében készült Martyn című film fázisrajzai szerepeltek. Kismányoky Károly és Szíjártó Kálmán vegyes technikájú – natúr és animációs – filmje sajátos portré Martyn Ferenc pécsi festőről, és egyben érdekes kísérlet a képzőművészet (az állókép) és a film (a mozgókép) „összebékítésére”. Kísérlet arra, hogy a festészet dinamikáját érzékeltesse. A rajzfilm-betétek elemeire bontják, majd egy-egy forma változásait is nyomonkövetve újraépítik Martyn Ferenc festményeit.

A Józsefvárosi Kiállítóteremben egy „mozgástervet” (egy képzőművészeti motívum animálását) láthattunk, aprólékosan megrajzolt és színezett grafikákat. A televízió megrendelésére készített filmet (amely a kiállítás megnyitása előtti napokban került képernyőre, fekete-fehérben) az érdeklődők videón megnézhették. (A Martyn animátora és háttérrajzolója: Kismányoky Károly és Szíjártó Kálmán, operatőre: Matkócsik András és Radocsay László, zeneszerzője: Kurtág György.)

Az Ernst Múzeumban június 4. és 24. között a Museum of Modern Art, a Film Stills Archive, a Bison Archives, a Wisconsin Center for Film and Theater Research, a Metro-Goldwyn-Mayer, a Contact Press Image, a Lucasfilm Ltd, a Warner Bros, a Universal, a Walt Disney Productions és az Amerikai Filmintézet anyagainak felhasználásával filmtörténeti kiállítást rendezett az Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatala.

Az első nickelodeontól a 80-as évek szuperprodukcióiig, D. W. Griffith-től, Charlie Chaplinen, Buster Keatonon, Fatty Arbuckleon, Gloria Swansonon, Mary Pickfordon, Lillian Gishen, Frank Caprán, John Fordon, King Vidoron, Frank Borzageon át a „hollywoodi fenegyerekekig” mindenki szerepelt az Amerikai film világa című kiállításon. John Wayne cowboy-kalapja, Barbara Streisand kosztümje a Funny Girlből, Judy Garland pepita szoknyája az Ózból és Christopher Reeve ruhája a Supermanből, E.T., Dracula, King-Kong.

Együtt a romantikus hőskor és a csillogó, modern filmipar. Titokzatos és rettegett sztárok, a független rendezők és a nagy stúdiók biztoskezű iparosai.

A filmművészet történetét természetesen maguk a művek idézték fel a leghatásosabban; Charlie Chaplin, Stan és Pan burleszkjei, Frankenstein, a Hatosfogat híres üldözési jelenete, a Casablanca édes-bús záróképe, a rajz- a horror- és a katasztrófafilmek, amelyek vég nélkül peregtek a tucatnyi képernyőn.

A kiállítás idején amerikai filmeket vetítettek a Tinódi moziban, többek között Elia Kazan A rakparton, George Lucas American Graffiti, Bruce Beresford Gyengéd irgalom című alkotását.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/08 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6367