KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/április
• Kornis Mihály: A krízis – és a divatja
• Nóvé Béla: Happening helikopter-huzatban
• Reményi József Tamás: Both Benedek emlékműve Hajnali háztetők
• Székely Gabriella: Input – output Csók, anyu
• Lukácsy Sándor: Mit takar el a fügefalevél? Banánhéjkeringő
• Pošová Kateřina: Túl sok a színes csomagolás Beszélgetés Jiří Menzellel
• Koltai Ágnes: Hit, remény, félelem O-bi, O-ba, avagy a civilizáció vége
• Matos Lajos: Vigyázat! Jön a habverő! Gyilkos robotok
• Bikácsy Gergely: Don Quijote győzelme Buñuel Mexikóban
MÉDIA
• György Péter: Reklámkorszak Remlámfilm
• Lajta Gábor: Mona Lisa szereti a banánt Reklám és művészet
• Koltai Ágnes: „Gondolkodjon, érdemes!” A magyar reklámfilmekről
• Szemadám György: A rek-lám-fil-mek fon-to-sak! Reklámfilm
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: Silverado
• Vida János Kvintus: Esti eső
• Hegyi Gyula: A tuareg bosszúja
• Baló Júlia: Szerepcsere
• Farkas Ágnes: Éden akció
• Faragó Zsuzsa: Csulandra
• Faragó Zsuzsa: Rám zuhant az éjszaka
• Tamás Amaryllis: Emlékek, emlékek
• Gáti Péter: Bagoly mondja verébnek
• Tamás Amaryllis: Becéző szavak
KÖNYV
• Báron György: Egy szerelem krónikája
KRÓNIKA
• N. N.: Levélváltás az amatőrfilmről

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Miért én?

Strausz László

De ce eu? – román, 2015. Rendezte és írta: Tudor Giurgiu. Kép: Marius Panduru. Zene: Viktor Chouchkov. Szereplők: Emilian Oprea (Panduru), Mihai Constantine (Codrea), Andreea Vasile (Dora), Liviu Pintileasa (Ionut). Gyártó: Chouchkov Brothers / Libra Films / Cor Lenis Films. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 125 perc.

 

A kilencvenes években az ENSZ és az Unió háborús bűnök vádja miatt gazdasági embargó alá vette Szerbiát. A blokád kijátszása a környező országok szervezett bűnözői csoportjainak egyik legfontosabb bevételi forrásává vált, így például csak Romániából sok tízezer tonna kőolajat szállítottak a szomszédba. Ezek a tranzakciók a titkosszolgálatok védelme alatt álltak, majd a szolgáltatásért cserébe számos politikus kampányát finanszírozták a bevételekből.

Tudor Giurgiu valós eseményeken alapuló Miért én? című filmjének főhőse, Christian Panduru egy fiatal, naiv de ambiciózus bukaresti ügyész, akit főnökei egy ilyen korrupciós ügy gyors felgöngyölítésével bíznak meg. A paranoia-thriller műfaji szabályainak megfelelően azonban a történetben semmi és senki sem az, aminek látszik. Legmagasabb politikai körökig vezető szálak, gátlástalanság, cinizmus és manipuláció ellenszelében Panduru fokozatosan döbben rá arra, hogy ebben a játszmában az igazság kiderítése senkinek nem áll érdekében.

A film magabiztos és öntudatos módon használja az egyre kiismerhetetlenebb ügybe fokozatos belecsavarodó, joggal paranoiás ügyész karakterének műfaji elemeit (többek között Coppola Magánbeszélgetések-je is megidéződik abban a jelenetben, ahol a poloskát kereső főhős őrjöngve tör-zúz saját lakásában). Egyenletesen magas színvonalú színészi alakításoknak és feszes ritmusának köszönhetően a Miért én? izgalmas zsánerdarab, amelynek a konkrét korrupciós ügyekre való tekintettel még politikai gesztusként is fontos szerepe van.

Mióta Románia csatlakozási tárgyalásain a kora kétezres években az EU feltételként szabta a mindent átható korrupció elleni harcot, a látványos antikorrupciós ügyek a belpolitikai leszámolások eszközeivé is váltak. Erről a összetett játszmáról, illetve az állam, a néhai államszocialista titkosszolgálatok és az új vadkapitalista bűnözői csoportok genealógiájáról Kelet-Európában annak ellenére még nem sok thriller készült, hogy ez a történet – még ha eltérő formában is, de – a térség országainak közös tapasztalata. Nemzetközi viszonylatban a műfaji vetélytársaihoz képest alacsony költségvetésből készült film, amely egyes pontokon kifejezetten tévés hatást kelt, talán nem fog átütő sikert aratni, de a regionális sikerre és nézőkre joggal számíthat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12470