KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/április
• Kornis Mihály: A krízis – és a divatja
• Nóvé Béla: Happening helikopter-huzatban
• Reményi József Tamás: Both Benedek emlékműve Hajnali háztetők
• Székely Gabriella: Input – output Csók, anyu
• Lukácsy Sándor: Mit takar el a fügefalevél? Banánhéjkeringő
• Pošová Kateřina: Túl sok a színes csomagolás Beszélgetés Jiří Menzellel
• Koltai Ágnes: Hit, remény, félelem O-bi, O-ba, avagy a civilizáció vége
• Matos Lajos: Vigyázat! Jön a habverő! Gyilkos robotok
• Bikácsy Gergely: Don Quijote győzelme Buñuel Mexikóban
MÉDIA
• György Péter: Reklámkorszak Remlámfilm
• Lajta Gábor: Mona Lisa szereti a banánt Reklám és művészet
• Koltai Ágnes: „Gondolkodjon, érdemes!” A magyar reklámfilmekről
• Szemadám György: A rek-lám-fil-mek fon-to-sak! Reklámfilm
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: Silverado
• Vida János Kvintus: Esti eső
• Hegyi Gyula: A tuareg bosszúja
• Baló Júlia: Szerepcsere
• Farkas Ágnes: Éden akció
• Faragó Zsuzsa: Csulandra
• Faragó Zsuzsa: Rám zuhant az éjszaka
• Tamás Amaryllis: Emlékek, emlékek
• Gáti Péter: Bagoly mondja verébnek
• Tamás Amaryllis: Becéző szavak
KÖNYV
• Báron György: Egy szerelem krónikája
KRÓNIKA
• N. N.: Levélváltás az amatőrfilmről

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Birkanyírás

Hungler Tímea

 

A bárányok hallgatnak, ezek a birkák azonban bégetnek, mondhatnánk a Birkanyírás című film sztoriját megelőlegezvén, ha nem tartanánk attól, hogy a chicagói fekete közösség mindennapjait bemutató film ilyetén megközelítése a rasszizmus vádját vonhatja maga után. Tekintsünk hát el attól a ténytől, hogy a film a sarki férfi fodrászüzlet alkalmazottain és vendégkörén keresztül az összes feketékkel kapcsolatos pozitív jellegű sztereotípiát felvonultatja, melyekkel a nézőnek a politikai korrektség jegyében azonosulnia kellene, és az objektivitás reményében helyettesítsük be a film szereplőit nyiratkozásra áhítozó fehérekkel.

Csakhogy itt már el is buktunk a film elemzésben, hiszen ennek a mozinak pont a fekete öntudat erősítgetése volna a célja, mely az „eladjuk-e a családi fodrászüzletet?” problémakör kapcsán tör felszínre. Merthogy, mi is a fodrászüzlet azon kívül, hogy olyan hely, ahová hajvágás végett tér be a megfáradt utazó? Közösségi ház, a hajdani fonó, pszichiátriai rendelő, házassági tanácsadó, olyan oázis, ahol eldőlnek a sorskérdések, és összefutnak a (haj)szálak.

A fodrászüzlet értékesítésének súlyos dilemmája a filmbeli kisközösség szétverésének finom metaforája. Hiszen, ha a borbélyüzlet helyén esetleg bordélyüzlet nyílik, hol láthatja a jövőben a bolt félénk hajszobrásza imádottját, a manikűröslányt; hol lel menedéket a vendég, aki egy bankautomatát lovasított meg; hol olvasgat újságot a környék fehér hajú, jóságos doyenje; és hol bizonyítja a fehér fodrász, hogy sápadt színe ellenére ő is egyenrangú tagja a fekete kollektívának?

Ez a film bizony nem a Vénusz szépségszalon, bár ugyanazokra a motívumokra hajaz: szépségipar, homogén közösség, apró-cseprő ügyek, nagy sorskérdések –színvonala azonban sajnos nem csupán egy hajszállal marad el francia elődjétől.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2163