KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Chucky átka

Bata Norbert

Curse of Chuky – amerikai, 2013. Rendezte: Don Mancini. Szereplők: Brad Dourif, Danielle Bisutti, A Martinez. Forgalmazó: UPI. 93 perc.

Visszatért Chucky, az eszelős fojtogató szelleme által megszállt játékbaba, a nyolcvanas évek horrortermésének egyik gyerektraumatizáló ikonja, hogy hatodszorra is megörvendeztesse – feltehetőleg egyre fogyatkozó – rajongótáborát. Chucky rémtettei legkivált az első részben (Gyerekjáték) sokkoltak; a negyedik tétel (Chucky menyasszonya) a széria fordulópontjaként az önismétlésnél is megalázóbb csapást tartogatott: a „posztmodern” „horror” „játékos” „önreflexivitásának” jegyében saját paródiájává züllesztette a jobb sorsra érdemes figurát. De csúsztunk ennél is lejjebb: a Hollywoodon is gúnyolódó Chucky ivadéka már-már a szappanopera-stíl felé kacsingatva látszott megadni a kegyelemdöfést a szériának. Az utóbbiért felelős Don Mancini – nem mellesleg, Chucky egyik szülőatyja! – afféle vezeklésképpen megpróbál visszakanyarodni a kezdetek hangütéséhez a friss felvonásban. A kellékek ígéretesek: jókora családi ház, viharos éjszaka, kényszerűen összesereglett kisebb embercsoport, köztük a megvezethető kisgyerekkel, aki Chucky célpontjává válik. A tempó azonban kínosan akadozó, a feszültségkeltés halovány, s a végére az is egyértelmű, hogy a Chucky átka kevésbé a parodisztikus megközelítés tagadása, mint inkább komolykodó felvezetésben előadott változata. Javít az összképen néhány vizuális ötlet (főképp a morbid vacsorajelenetben), a meglepetésszerű és pikáns szerelmi szál, továbbá a „régi ismerősök” (a széria korábbi kulcsszereplőinek) felbukkanása az epilógusban; egyikükkel a záró főcím utáni jelenetben találkozunk – ez minden rajongónak kötelező.

Extrák: semmi.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11675