KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szemközti ablak

Elek Kálmán

 

Özpetek következetes filmrendező: nála mindig a másság, annak élettani hatásai alakítják a főszerepet. Ebből a magból nő ki a történet, hogy aztán különböző úton-módon eljusson az elkerülhetetlen, szomorú tanulságig. Özpetek történetmesélő-atmoszfératemető erősségét éppen a mondandó, az üzenet ilyetén sulykolásának kényszere teszi egyértelművé. Jobb filmjei túlélik tanulságukat, életképei lerázzák magukról a rájuk rakódott fölöslegeket. A mindenféle elismerésekkel elhalmozott A szemközti ablakot is ez a sikeres-sikertelen felemásság jellemzi. Özpetek egy véletlen találkozás nem túl eredeti fordulatának segítségével két történetet fűz össze: egy emlékezetét vesztett öregúrét és a házasélete és munkája felett érzett csalódottságát elfojtó fiatalasszonyét. Az öreg történetének rejtélyes-szomorú regényességét vegyíti a családos háziasszony és a szemközti ablakban meglesett bankhivatalnok románcának hétköznapi díszlet előtt zajló, mindennapos dilemmájával. Az öreg története túlzsúfolt: gyilkosság, férfiszerelem, vészkorszak, zsidóüldözés és egy végzetes döntés egész életre kiható következményeinek lassan kibomló forgataga. A hatvanéves történet egyfajta tükörképe lesz a mainak: az előbbi traumái, keservesen megszenvedett tanulságai túlságosan is kapóra jönnek a másik történet főszereplőjének. Özpeteknél az ilyen és ehhez hasonló párhuzamok és véletlenek rendkívül kiszámítottak. Bár őszintének tetszik a szándék, s a mesterkéltség ellensúlyozására számos apró, főképp a fiatalasszony és családja életéből ellesett hiteles pillanat szolgál, az eredmény mégiscsak fanyalgásra késztet. Özpetek filmjének van valami kellemetlen, szűnni nem akaró mellékíze, ami, ha nem rontja is el egészen az élményt, sokat ront a műélvezeten.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1754