KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Halál a Ragadozó ellen

Kovács Marcell

 

Sőt, Indiana Jones a Dolog ellen. A rejtélyes sarkvidéki piramis feltárására szervezett tudóscsoport a kazamaták labirintusában véres háborúba csöppen. Paul Anderson, egy új rendezőfaj, a gémerfilmes első példánya a Mortal Kombat és a Kaptár után új sci-fijében ismét számítógépes játékot visz vászonra.

A képregény-eredetiből kifejlesztett játék filmváltozatában a lövöldözős programok kivilágítatlan alagútrendszerében az eseményeket a ki nevet a végén automata dramaturgiája alakítja, és még a fegyverválasztás motívuma is felbukkan jópofán. A sötétség jótékonyan elfedi a digitális animáció darabosságát, viszont a koromfekete képeket kapkodós vágásokkal tetézve az akciójelenetekből szinte semmit sem látni. A minőségi Alien-sorozat előzményét és a B-mozi kedvelői körében nagy becsben tartott Predator-filmek folytatását képező szörnytalálkozó valódi főszereplői persze a szerencsétlen sorsú kutatók, köztük egy fekete Ripley-klón és egy (az Alien-mitológiával az egyetlen – kínosan kimódolt – kapcsolatot jelentő) milliomos megbízó, Lance Henriksen alakításában.

Az egyik korábbi Aderson-sci-fi, a Katona az érzelmek nélküli gyilkológép és a megmentett kisfiú szívszorító ölelésével zárult. A nem kevésbé megható befejezést most bizarr szex illata lengi be finoman. Az ígéretes indulás után egyre kiszámíthatóbbá váló film e meglepő fordulat következtében a legvégére jellegtelenül rosszból varázslatosan rosszba fordul. Az utolsó percek perverz érzelgőssége annyira hatásos, hogy az ilyen szépségekre fogékony néző végül mégis elégedett vigyorral indul felháborodva a kijárat felé siető barátnője után.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1835