KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Chouchou

Kis Anna

Egy fiatal bevándorló csupa szerencsés kimenetelű hányattatásai Párizsban, a végén mámorban úszó esküvői hacacáréval, már ahogy annak egy klasszikus vígjátékban lennie kell. Kevésbé szokványos viszont, hogy a film forradalmian bánik finnyás társadalmaink kényes témáival: a naivan hazudozó arab bevándorlót mindenütt tárt karokkal fogadják, munkája is lesz rögvest, ahol ráadásul valós identitását is kibontakoztathatja. Chouchou (a komikus múlttal rendelkező Gad Elmaleh alakításában) nem csak homoszexuális, de travesztita is. Munkahelyein mademoiselle-ként éli az életét, amit mindenki a legnagyobb természetességgel fogad, a pszichológus munkaadótól kezdve a páciensekig, illetve Chouchou jövendőbelijének látszólag konzervatív szüleiig. Nem bánja az útját egyengető, jóságos Leon atya sem (később lazán áldását adja a homoszexuális esküvőre), és a film már-már idilli társadalmában még azt sem veti ki falai közül az egyház, akinek elfojtott szexualitása csábító Szűz Mária jelenésekben ölt testet. Nem az a vívmány, persze, hogy ezek a kérdések ilyen megközelítésben szerepelnek, hanem az, hogy maga a megközelítés nem fennen lobogtatott témája a filmnek, mintegy mellékes, magától értetődő. 

Akkor viszont miről van szó? Mert magán a történeten elég felszínesen csúszunk végig, és vígjáték helyett inkább önálló kis kabarébetétek láncolatát kapjuk. Ehhez viszont nem elég jók a humoristák, és főképp a humorszerzők. Néhány kellemes és szívet melengető jelenet mellett hemzseg a fárasztó, sokszor az ostobaság határát messze átlépő humor. Dramaturgiai szempontból ingatag lábakon áll a szerkesztés: sok kérdés sután megválaszolatlan marad, hiányoznak a hangsúlyok, zavaróak a főszál-mellékszál aránytalanságok. Ennek eredményeképpen döcög, sokhelyütt unalmas a film. Szemlátomást a rendező a főhős komikai tehetségére és a travesztita showműsor betétszámaira épített volna: az előbbi kevés, az utóbbi sok. A Chouchou nem egy jó film, de szeretni azért lehet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1959