KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mindenütt nő

Hungler Tímea

 

Filmünk igazi rózsaszín tündérmeseként indul. A hősnő (Reese Witherspoon) sikeres divattervező. Igen jó napja van, élete első divatbemutatója osztatlan szakmai sikert arat, még kedvese is megkéri a kezét, aki természetesen a New York-i polgármesternő egy szem fiacskája (a királyfi mára már kicsit atavisztikus jelenség), és a családi elvárásokhoz igazodva, hosszú távon tervez: az Egyesült Államok elnöke szeretne lenni.

A leendő first lady múltja azonban kissé homályos. Tudvalevőleg a déli állam, Alabama egyik gazdag családjának sarja, de az anyósjelölt, ismerve a mondást – messziről jött leány, azt mond, amit akar – gyanakszik. Van is miért. Szöszink filmidőnyire nyúlt családi látogatása során feltárul a sötét múlt: kifizetetlen pénzbírságok, középosztálybeli família, eldobott pasik tömege, félbehagyott középiskola és nem elhanyagolható módon, egy törvényes férj, akit Reese az önérvényesülés miatt hagyott magára ott lenn délen, az édes édenben.

A romantikus komédia a humort ebből a helyzetkomikumból próbálja meg kibányászni – a New York-i barátok, üzlettársak sorra érkeznek Alabamába, Reese pedig nem győz mellébeszélni és magyarázkodni, és mint az várható volt, idővel komoly érzelmi dilemma elé kerül: az USA leendő elnökét vagy a dolgos vidéki legényt válassza? A sarki krimó, a gyakorta felcsendülő Sweet Home Alabama című country sláger még csak-csak, de amikor kiderül, hogy a magára maradt férj, neje távollétében nem volt rest, és megvalósítván önmagát üvegezni tanult, Alabama állam miatt összeomlik egy fáradságos munkával felépített New York-i álom. Így gyengécske filmünk végül a „mindenütt jó, de a legjobb otthon” megszívlelendő tanulságával zárul.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2058