KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Börtönpalota

Tamás Amaryllis

 

Fontos film. Arról, hogy minden szavunk, minden tettünk olyan erőket indít el, olyan hatásokat provokál, amely végül visszahat ránk. Magasrendű szándékaink, egyszerű vágyaink is – jobb belátásunk ellenére – lehetetlen helyzetekbe, alig elviselhető válságokba sodorhatnak. Akár egyetlen rosszul hozott döntés, óvatlan pillanat... A Börtönpalota látleletszerű pontossággal, mégsem didaktikus, hanem élvezhető történetmeséléssel követi végig két tizenéves amerikai lány kissé hóbortosnak induló thaiföldi vakációját, egészen a pokoli zűrzavarig, majdhogynem az őrületig. De nemcsak azt. Megérteti, hogy a démoni körülményekért balsorsuk meglódítói maguk az áldozatok. A „laza”, felelőtlen gondolkodásmód...

A film erénye, hogy mégsem kioktató, inkább tisztánlátó. A nyomasztó impulzusokat antitoxinnal vegyítve ábrázolja – s így valamiféle derűs bizakodással tölt el a dolgok végső, „szerencsés” kimenetele. Amikor a két lány – már börtönlakóként – megváltoztatja életszemléletének alapjait, s nem külső jelenségeket – kábítószer-kereskedelem –, hanem saját belső magatartását ismeri el a fatális sérelmek kiváltó okaként, ez az átcsoportosítás döntő módon megváltoztatja az erőállapotokat is. A hegycsuszamlásszerű megpróbáltatások izzó, inspiratív erőkké válnak. A vég nélküli bonyodalmakból az egyetlen kiút a kitartás; az alantas szándékokat, a félelmet, a csüggedést száműzi az önnevelés. Hőseink sorsot cserélnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2815