KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/május
• Zalán Vince: AIDS, Csernobil és...? Nyugat-Berlin
• N. N.: Ami az enciklopédiákból kimaradt Vitaest Nyugat-Berlinben
• Gambetti Giacomo: Erkölcsi elégtétel Morónak
• Rubanova Irina: Gyilkosságok a katedrálisban
• Juhász Gyula: „Békévé oldja...” Én is jártam Isonzónál
• Ardai Zoltán: A csúf Paris almái Szépleányok
• Körner Éva: Az absztrakt és konkrét szobrász: Pauer Gyula
• Koltai Tamás: Ló is, darázs is Laura
• Klaniczay Gábor: Andy Warhol
• Nóvé Béla: Élet és idézet Távol Afrikától
• Melocco Miklós: A botrányos festő Caravaggio
• Ádám Péter: A legenda születése
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A sánta dervis
• Koltai Ágnes: Bolygók együttállása
• Bikácsy Gergely: Találkozás és búcsú
• Báron György: Kétségbeesve keresem Susant
• Baló Júlia: Elmenni, visszajönni
• Faragó Zsuzsa: A halált a hangyák hozzák
• Tamás Amaryllis: Utazások egy régi autómobilon
• Schreiber László: Én a vízilovakkal vagyok
• Farkas Ágnes: Gyermekkorunk tangója
• Kabai József: Vigyázat! Életveszély!
• Gáti Péter: Ellencsapás
VIDEÓ
• Timár Péter: Vitrinemben verik a tüntetőket Képernyő kontra filmvászon
KÖNYV
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Larousse-filmlexikon – és mi

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Idegenben

Schéry András

Milyen a nyugaton dolgozó vendégmunkás élete? Sivár – vágja rá tömegkommunikációs eszközeinknek hála a kérdés iránt a legcsekélyebb mértékben sem érdeklődő „átlagember” is. És „átlagember” e filmet végigülvén elégedetten állapíthatja meg, mily tájékozott is ő: mert lám, egy másfél órás film se mondott többet, mint amit már úgyis tudott.

Csak kérdés, eljut-e „átlagnéző” eddig a megérdemelt önvállveregetésig. Addig ugyanis súlyos próbatételek állnak előtte: többször is végig kell várnia, amíg az NSZK-ban dolgozó török vendégmunkás hetvenhétszer elvégzi gépével ugyanazt a mechanikus műveletet; amíg a néptelen metróállomásra nagy nehezen befut a szerelvény; amíg az „éjjeli menedékhelyen” vacsorához terítenek, komor némaságban megvacsoráznak, majd leszedik az utolsó evőeszközt is; míg a neonfényes utcák úgy elnéptelenednek, hogy vendégmunkás még egy utcalányt is hiába keres; és míg a sötét szobában végre álom jő a kemény ágyán magányosan fekvő Husszein szemére.

S ha „átlagnéző” szemére eleddig nem jött álom, bizony, még meglehet, kísértést érez, hogy kimenjen a moziból, megfosztva magát ezáltal ismeretei megerősítésének oly megnyugtató érzésétől.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/12 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7631