KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/július
• Ágh Attila: Ó, azok a negyvenes évek... Pócspetri
• Bikácsy Gergely: „Az emlékezet tartóssága” Ember Judit Judit portréjához
• Dániel Ferenc: Négyezer éves baracklekvár Szirtes András filmjeiről
• Bereményi Géza: Eldorádó Részletek egy készülő film forgatókönyvéből
• Parcz Ferenc: Filmvirág Az ezeregyéjszaka virága
• Jancsó Miklós: Római emlék
• Balassa Péter: Behajózás Opera szigetére
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Bronzautóbusz Miskolc
• Ardai Zoltán: Mi legyen a mesében? Kőszeg
• Fáber András: Mi ment meg? Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: A zsaru szava
• Nagy Zsolt: Az ifjú Frankenstein
• Ardai Zoltán: Az ünnepség
• Hegyi Gyula: Country Texasban
• Havas Fanny: Trükkös halál
• Havas Fanny: A kis vonatrablás
• Tamás Amaryllis: Tex és a Mélység Ura
• Faragó Zsuzsa: A 222-es járat
• Mészáros F. István: De fiatalok voltunk!
• Kabai József: Miért kell szárny az embernek?
KÖNYV
• Klaniczay Gábor: Bódy életmű-katalógus
TELEVÍZÓ
• Lajta Gábor: Martyntól a vidám Bauhausig Kismányoky Károly filmjeiről
KRÓNIKA
• N. N.: Norman McLaren (1914–1987)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bíbor folyók

Bori Erzsébet

 

Úgy fest, Európa új frontot nyitott az ősellenséggel vívott háborúban. Még mindig saját fegyvereivel akarja legyőzni a bestiát, de már nem Hollywoodra veti vigyázó szemét. Magából indul ki. A hazai közönségből, és először is felteszi azt a kérdést, hogy mit eszik olyan megátalkodottan az amerikai mozin. A kérdés jó, és megvan már rá a helyes válasz – legalábbis a kassza felől nézve. A franciák két sikeres thrillerrel állnak a kapuk előtt, a Le pacte des loupes-ra még várnunk kell, de itt van már a Bíbor folyók, amely tavaly, néhány hét alatt a második legtöbb nézőt vonzotta a honi mozikba. A Gaumont semmit nem bízott a véletlenre: bestsellerből készült a forgatókönyv, a Gyűlölettel nevet szerzett Mathieu Kassovitz a rendező, Jean Reno a főszereplő, oldalán az ifjú és népszerű Vincent Cassellal, akinek én már a papáját is nagyon szerettem.

A műfaj tehát thriller, közelebbről misztikus krimi, még közelebbről a francia Hetedik, némi Twin Peaks beütéssel – mondja mindenki, aki minimum fizető nézőként hozzájárult Fincher darabjának kultiválásához. Nekem azért vannak fenntartásaim. A metafizikus bűntörténetben a jó és a gonosz vívja élethalálharcát. Az enyhébb esetben a rossz kétkezi elmebeteg, a súlyosbított változatban sátán, lúdvérc, vándordémon, miből következően az ügynek/titoknak nincsen evilági megoldása. A Bíbor folyókban a gonoszok alapvetően egymással vannak elfoglalva, de működésük nyomai – hullák, széthagyott testrészek, feldúlt temetők – a rendőrség hatáskörébe tartoznak, így indul meg a fővárosból Niemans különleges ügynök és helyből Kerkerian hadnagy, a két magányos farkas a gombolyag után, míg az egymást keresztező szálak össze nem hozzák őket egymással. A hely az örök hó birodalma az Alpok csúcsai között, egy hegyi falu és a közeli egyetem zárt világa. Az esőben gazdag és közvilágításban szegény nagyváros helyett szédítő tágasság, szemkápráztató fehérség és egy ódon könyvtár labirintusa, ahol forr az ármány és arat a halál. Az elemző ész győzelméért sajnos áldozatokat kell hozni, és a modern rendőr nem egy Poirot, hogy minden kis részletre fényt derítsen, elég neki, ha megvan a tettes. Én beérem annyival, hogy a franciákban megbízhatunk: az amerikai piac kedvéért sem mennek el odáig, hogy szembeköpjék a felvilágosodást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/05 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3315