KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/július
• Ágh Attila: Ó, azok a negyvenes évek... Pócspetri
• Bikácsy Gergely: „Az emlékezet tartóssága” Ember Judit Judit portréjához
• Dániel Ferenc: Négyezer éves baracklekvár Szirtes András filmjeiről
• Bereményi Géza: Eldorádó Részletek egy készülő film forgatókönyvéből
• Parcz Ferenc: Filmvirág Az ezeregyéjszaka virága
• Jancsó Miklós: Római emlék
• Balassa Péter: Behajózás Opera szigetére
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Bronzautóbusz Miskolc
• Ardai Zoltán: Mi legyen a mesében? Kőszeg
• Fáber András: Mi ment meg? Isztambul
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: A zsaru szava
• Nagy Zsolt: Az ifjú Frankenstein
• Ardai Zoltán: Az ünnepség
• Hegyi Gyula: Country Texasban
• Havas Fanny: Trükkös halál
• Havas Fanny: A kis vonatrablás
• Tamás Amaryllis: Tex és a Mélység Ura
• Faragó Zsuzsa: A 222-es járat
• Mészáros F. István: De fiatalok voltunk!
• Kabai József: Miért kell szárny az embernek?
KÖNYV
• Klaniczay Gábor: Bódy életmű-katalógus
TELEVÍZÓ
• Lajta Gábor: Martyntól a vidám Bauhausig Kismányoky Károly filmjeiről
KRÓNIKA
• N. N.: Norman McLaren (1914–1987)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

F. uss T. ovább W. ells

Mockler János

Replay. Elhúz a higanymozgású szélső, a tuskólábú hátvéd kidönti a szögletzászlót, beadás, fejes, gól. Aztán ugyanez még egyszer, még kétszer, még százszor – lassítva: replay.

Nehéz a börtönélet, pláne akkor, ha a raboknak utat kell építeniük a tűző napon. Az egyik kérdi a másikat: Te miért kerültél ide? Mert megmentettem egy angyalt. Ezután hangulatos jelenet, a Berlin felett az égre hajaz, cirkusz, trapéz, szárnyak, mi az ma már, ami nem a Berlinből vétetett, az ifjú hős a légtornászlányt mentegette a dagadt cirkuszigazgató elől, és megtenné még egyszer, még kétszer, még kétszázszor: replay. Replay, ebben az esetben egy blue jeans márka, imént épp a reklámját meséltük el.

Mickey Rourke az F. T. W.-ben szintén replay. Miután a farmerreklámra kísértetiesen emlékeztető történetért lehúzott tíz évet valami jobb helyen, újra hasonló ügymenetbe bonyolódik, ahelyett, hogy sorra nyerné a rodeókat, mondjuk Bobby Ewing és Dusty Farlow előtt. A hasonló ügymenet kudarccal zárul. A második angyal már annyira bukott, hogy menthetetlen. A cowboy a végén utánamegy.

Összefoglalva: poszt-western a rodeós ágból, avagy mi mindent lehet csinálni egy angyal kedvéért. Például rossz filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=892