KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/augusztus
• Zsugán István: Jelentés egy utóvédharcról Beszélgetés Kovács Andrással
• Bruszt László: Lábbal szavazni Két filmszociográfiáról
• Mész András: 17 – Tizenhét Részletek egy dokumentumfilmből
• Reményi József Tamás: Egy ország sebei Kiküldött munkatársunk beszámolója Tbilisziből
• Székely Gabriella: A vörös kakasok unokái Budapesti beszélgetés Juris Podnieksszel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A nehéz fiúk is táncolnak Cannes
• Bikácsy Gergely: Találkozás dühös angolokkal Párizs

• Schubert Gusztáv: Kelet-európai változat Moziklip
• Nagy Zsolt: Az erőszak apoteózisa Őrült (Mad) Max
• Szilágyi Ákos: Ez a világ csak egy ablak paradzsanov filmornamentikája
• Katanjan Vaszilij Vasziljevics: Paradzsanov-legendák
• Szilágyi Ákos: Paradzsanov-legendák
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Pat Garrett és Billy, a Kölyök
• Ardai Zoltán: Krokodil Dundee
• Nagy Zsolt: Asterix és Kleopátra
• Tamás Amaryllis: Egy nő vagy kettő
• Gáti Péter: Víz és szappan
• Schreiber László: Vetélytársnők
• Kabai József: A cápaetető
• Vida János Kvintus: Árulás és megtorlás
VIDEÓ
• Kovács András Bálint: A videó mint alternatíva Angol estek a Műcsarnokban
KÖNYV
• N. N.: Francia film-panoráma
KRÓNIKA
• N. N.: Jugoszláv filmhét
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Játssz a túlélésért

Barna György

Mason, a perifériára szorult nagyvárosi kukabúvár jól fizető állásajánlatot kap az elmebetegség perifériájára szorult, Rutger Hauer alakította pénzarisztokratától: vadhajtónak szegődik egy hatfős hobbivadász társasághoz. A helyszín egy Jancsi és Juliska háta mögötti rengeteg, közepén szarvaspástétom-házikóval. Íme a férfitársadalom: a megérkezés estéjén együtt elköltött disznófej-vacsora alatt a hat frusztrált macho a villanóbotos ember eszményéről áradozik a közelgő rosszról mit sem sejtő Masonnek. Reggelre , az eredeti munkaköri leírásból elhallgatott feladattal bízzák meg. Kicsapják az erdőbe, és tíz perc egérutat kap a nincs-hová-meneküléshez. A játék neve embervadászat. Üldözés árkon-bokron át. A „nemes vad” nem várt ügyességgel játssza ki üldözőit, a jól ismert kocka jól ismert módon megfordul, Mason életrészvény-árfolyama a hátrahagyott hullák számával arányosan emelkedik a szadista-tőzsdén. Az amerikai kisbefektetők számára reményt keltő a vég, a józan paraszti ész legyőzi az egzisztenciájára éhes tőzsdecápát, a pénzért folytatott küzdelem túlélője boldog bölcsességben térhet vissza a társadalom enyhet adó kukáihoz. A műfaj kedvelői nem csalódnak, akcióban nincs hiány. Unatkozó vadászok pedig nézzenek inkább természetvédelmi filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1003