KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/augusztus
• Zsugán István: Jelentés egy utóvédharcról Beszélgetés Kovács Andrással
• Bruszt László: Lábbal szavazni Két filmszociográfiáról
• Mész András: 17 – Tizenhét Részletek egy dokumentumfilmből
• Reményi József Tamás: Egy ország sebei Kiküldött munkatársunk beszámolója Tbilisziből
• Székely Gabriella: A vörös kakasok unokái Budapesti beszélgetés Juris Podnieksszel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A nehéz fiúk is táncolnak Cannes
• Bikácsy Gergely: Találkozás dühös angolokkal Párizs

• Schubert Gusztáv: Kelet-európai változat Moziklip
• Nagy Zsolt: Az erőszak apoteózisa Őrült (Mad) Max
• Szilágyi Ákos: Ez a világ csak egy ablak paradzsanov filmornamentikája
• Katanjan Vaszilij Vasziljevics: Paradzsanov-legendák
• Szilágyi Ákos: Paradzsanov-legendák
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Pat Garrett és Billy, a Kölyök
• Ardai Zoltán: Krokodil Dundee
• Nagy Zsolt: Asterix és Kleopátra
• Tamás Amaryllis: Egy nő vagy kettő
• Gáti Péter: Víz és szappan
• Schreiber László: Vetélytársnők
• Kabai József: A cápaetető
• Vida János Kvintus: Árulás és megtorlás
VIDEÓ
• Kovács András Bálint: A videó mint alternatíva Angol estek a Műcsarnokban
KÖNYV
• N. N.: Francia film-panoráma
KRÓNIKA
• N. N.: Jugoszláv filmhét
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A muskétás

Mátyás Péter

 

A XVII. századi Franciaország önállóságát spanyol és angol invázió fenyegette. Richelieu bíboros magánhadsereget szervezett, ezért a király, XIII. Lajos muskétásai kegyvesztetté lettek. A fiatal D’Artagnan Párizsba érkezvén beáll a testőrségbe, leleplezi a cselszövéseket, végül társai segítségével megmenti a királyságot és a királynő életét. Dumas regénytrilógiája közkincs, generációk fedezik fel és olvassák újra. Az avatatlan alkimista kezében azonban az arany is csak értéktelen fémmé, pontosabban celluloid tekerccsé válik.

A muskétás a hagyományos történelmi kalandfilm és a hongkongi akciófilm összekuszált keveréke. Az irodalmi nyersanyagtól elrugaszkodott cselekmény, az egysíkú karakterek, a bárgyú párbeszédek miatt a történet romokban hever. A veszteségért a cirkuszi manézs akrobatikus elemeivel akarnak kárpótolni minket. Látványos kardvívás a guruló hordók tetején, a mennyezet gerendái között, félkézzel egy kötélen lógva a várfalon, létrafokokon egyensúlyozva. A túlzsúfolt párbajjelenetek szünetében ott van nekünk D’Artagnan, akit a tinilányok kedvence, a tejfölös szájú Justin Chambers alakít. A rendezés ennek a jellegtelen szépfiú kalandjainak rendeli alá a testőröket, háttérbe szorítva ezzel Athos, Porthos és Aramis figuráját. Az uralkodót és környezetét, a hatalmi harcok irányítóit ugyancsak epizodistákká, szürke kórustagokká degradálják ebben az együgyű mesében.

A muskétás a kilencvenes évek infantilizált feldolgozásaihoz (A három testőr vagy A vasálarcos) képest is riasztó színvonalsüllyedés. Csatlakozunk a tiltakozókhoz. Dumas forog a sírjában, hagyatékát az amerikai pénznyelő automaták egyszerűen felzabálták.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2097