KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/augusztus
• Zsugán István: Jelentés egy utóvédharcról Beszélgetés Kovács Andrással
• Bruszt László: Lábbal szavazni Két filmszociográfiáról
• Mész András: 17 – Tizenhét Részletek egy dokumentumfilmből
• Reményi József Tamás: Egy ország sebei Kiküldött munkatársunk beszámolója Tbilisziből
• Székely Gabriella: A vörös kakasok unokái Budapesti beszélgetés Juris Podnieksszel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A nehéz fiúk is táncolnak Cannes
• Bikácsy Gergely: Találkozás dühös angolokkal Párizs

• Schubert Gusztáv: Kelet-európai változat Moziklip
• Nagy Zsolt: Az erőszak apoteózisa Őrült (Mad) Max
• Szilágyi Ákos: Ez a világ csak egy ablak paradzsanov filmornamentikája
• Katanjan Vaszilij Vasziljevics: Paradzsanov-legendák
• Szilágyi Ákos: Paradzsanov-legendák
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Pat Garrett és Billy, a Kölyök
• Ardai Zoltán: Krokodil Dundee
• Nagy Zsolt: Asterix és Kleopátra
• Tamás Amaryllis: Egy nő vagy kettő
• Gáti Péter: Víz és szappan
• Schreiber László: Vetélytársnők
• Kabai József: A cápaetető
• Vida János Kvintus: Árulás és megtorlás
VIDEÓ
• Kovács András Bálint: A videó mint alternatíva Angol estek a Műcsarnokban
KÖNYV
• N. N.: Francia film-panoráma
KRÓNIKA
• N. N.: Jugoszláv filmhét
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Őrült nők ketrece II.

Kémek a lokálban

Varga András

 

Az első részből jól ismert furcsa páros elhárítási históriába keveredik. Egy rejtélyes kapszulát – amiről ismerőseink nem is sejtik, hogy náluk van – mind a kémelhárítás, mind a bűnbanda szeretne megkaparintani.

Előlük menekül három ország határán a két férfi. Erre alapozódik a paródia. De mindez mellékes, a lényeg: Michel Serrault-t a nemi szerepek különleges átélésével verte meg az isten. Más ez, mint a híres, férfiszínészek alakította kizárólagos női szerepek. Serrault homoszexuális férfiként hol nő, hol férfi, hol pedig a kettő közti számtalan viselkedésbeli átmenet valamelyike.

Ám amit látunk, az csak egy kisebbségi, szubkulturális helyzetvígjáték. Még akkor is, ha Molinaro fügét mutat úgymond normálisnak és melegnek, politikusnak és szokványnak, de a filmnek és a kriminek is. Csúfolódik. Az eredetiségnek igazából mégis híján van. Hektikás humorú kalandjaival jobban sandít a néző frivolitására, mintsem arra, ami a jóízű nevetés felszabadító, megvilágosító erejében lakozik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6622