KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/augusztus
• Zsugán István: Jelentés egy utóvédharcról Beszélgetés Kovács Andrással
• Bruszt László: Lábbal szavazni Két filmszociográfiáról
• Mész András: 17 – Tizenhét Részletek egy dokumentumfilmből
• Reményi József Tamás: Egy ország sebei Kiküldött munkatársunk beszámolója Tbilisziből
• Székely Gabriella: A vörös kakasok unokái Budapesti beszélgetés Juris Podnieksszel
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A nehéz fiúk is táncolnak Cannes
• Bikácsy Gergely: Találkozás dühös angolokkal Párizs

• Schubert Gusztáv: Kelet-európai változat Moziklip
• Nagy Zsolt: Az erőszak apoteózisa Őrült (Mad) Max
• Szilágyi Ákos: Ez a világ csak egy ablak paradzsanov filmornamentikája
• Katanjan Vaszilij Vasziljevics: Paradzsanov-legendák
• Szilágyi Ákos: Paradzsanov-legendák
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Pat Garrett és Billy, a Kölyök
• Ardai Zoltán: Krokodil Dundee
• Nagy Zsolt: Asterix és Kleopátra
• Tamás Amaryllis: Egy nő vagy kettő
• Gáti Péter: Víz és szappan
• Schreiber László: Vetélytársnők
• Kabai József: A cápaetető
• Vida János Kvintus: Árulás és megtorlás
VIDEÓ
• Kovács András Bálint: A videó mint alternatíva Angol estek a Műcsarnokban
KÖNYV
• N. N.: Francia film-panoráma
KRÓNIKA
• N. N.: Jugoszláv filmhét
• N. N.: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Angyalok földje

Karcsai Kulcsár István

Kassák Lajos századunk avantgardista irányzatait mélyen átérezve, egyetemes szinten is figyelemre méltót alkotott irodalomban, festészetben egyaránt. Ugyanakkor volt egy nagy realista korszaka is Ennek az időszaknak egyik legjelentősebb alkotása az 1929-ben írt Angyalföld című regénye. Révész György a könyv alapján forgatta az Angyalok földjei. A régi, keserűen, szomorúan legendás Angyalföld támad életre a mozgóképben. A korrajzzá szélesülő, brechti hangvételű, balladisztikus proletár történet méltó irodalmi anyagához, és képileg is igen kifejező. A bánatos, komor mese eleven figurái, sokoldalúan jellemzett alakjai révén válik érdekessé. Humánussá és életigenlővé pedig az a szeretet és részvét teszi, ahogyan ezekhez az emberekhez közeledik a rendező. A film több nemzetközi díjat is nyert, a legnevezetesebb sikerét Mar del Platában aratta, ahol nagydíjat és a filmkritikusok különdíját nyerte el. De minden kitüntetésnél ékesebben szól, hogy majd két évtized múltán is élő, érdekes, szép film Révész György munkája. Makláry Zoltán verklis-alakítása pedig élmény és filmtörténelem egyszerre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7509