KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/szeptember
• N. N.: Körkérdés Film és képzőművészet
• N. N.: Film és képzőművészet
• György Péter: A klasszikus avantgardtól a videóig
• Gerő György: Film
• Kovács András Bálint: Alkalmi dialógus a kép-telen filmről
• Lajta Gábor: Alkalmi dialógus a kép-telen filmről
• Peternák Miklós: A vetített pék
• Szemadám György: Hüpnosz avagy a mértéktelenség csábítása
• Lajta Gábor: Francis Bacon és a tértől sebzett test
• Beke László: Film Möbius-szalagra Erdély Miklós munkásságáról
• Antal István: A film és képzőművészt kapcsolatáról Beszélgetés Erdély Miklóssal
• Révész László: Műfény paletta
• Forgács Éva: Kamera és képkeret Beszélgetés operatőrökkel
• N. N.: A film és képzőművészet kapcsolatáról a Filmvilágban

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Talán jövőre

A. Kovács Miklós

 

A történet nem túl bonyolult. Egy fiatalemberről szól, aki autóstopos kalandozásai közben egy faluba vetődik, s mivel a gépállomáson húzta meg magát egy éjszakára, legott beáll traktorosnak. Ami nem is csoda, hisz a faluban általában mosolyognak, általában jókedvűek; a lányok, asszonyok odaadóan kedvesek; általában farmer inget, farmer nadrágot hordanak a fiatalok – s a főszereplőnek, kockás ingben, az aratás mellett még kombájn-rodeóra, (orv)vadá-szatra, nőkre, traktor-rallyre is marad ideje, valódi eastern-hősként, szalmakalappal.

Mindezt kedvesen, némi iróniával meséli el a rendező. A főszereplő fiú motiválatlan cselekedeteiért, az erőltetett párbeszédekért kárpótolnak a megfigyelések, s az egyszerű környezetrajz. Kárpótolnak a kitűnően játszó, s kitűnően jellemzett mellékszereplők. Ha nem hitelesítik is, de legalább néhány percét elfogadtatják a Talán jövőre kellemes zenével kísért másfél órájának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7563