KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/szeptember
• N. N.: Körkérdés Film és képzőművészet
• N. N.: Film és képzőművészet
• György Péter: A klasszikus avantgardtól a videóig
• Gerő György: Film
• Kovács András Bálint: Alkalmi dialógus a kép-telen filmről
• Lajta Gábor: Alkalmi dialógus a kép-telen filmről
• Peternák Miklós: A vetített pék
• Szemadám György: Hüpnosz avagy a mértéktelenség csábítása
• Lajta Gábor: Francis Bacon és a tértől sebzett test
• Beke László: Film Möbius-szalagra Erdély Miklós munkásságáról
• Antal István: A film és képzőművészt kapcsolatáról Beszélgetés Erdély Miklóssal
• Révész László: Műfény paletta
• Forgács Éva: Kamera és képkeret Beszélgetés operatőrökkel
• N. N.: A film és képzőművészet kapcsolatáról a Filmvilágban

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az Acélváros titka

Loránd Gábor

Ifjúsági kalandfilm, Verne-stílusú romantikus „sci-fi” és kisgyermekeknek szóló történelmi mese hibridjét láthatjuk a moziban. A jó szándékhoz ezúttal sem fér kétség, de mint annyi más esetben, ez itt is kevés. Két képzelt város áll szemben egymással. Fortunában virágzik a tudomány, az emberek makulátlan eleganciával öltözködnek, és mosoly ragyog az arcukon. Az Acélváros világuralomra törő félelmetes rendőrállam, őrült diktátora csodafegyverrel tör Fortuna megsemmisítésére. (Meg is magyarázza, miért: mert ott szökőkutak vannak és jólét.) A folyó egyik partján pompázó színek, a másikon nyomasztó szürkeség, még a rosszul sikerült makettek is riasztanak bennünket. A neutronbombát idéző szénsavbomba szerencsére visszafelé sül el, aminek mindannyian valóban örülhetünk. Annak már kevésbé, hogy az okító magyarázatok gyakran sután és naivan hangzanak el, laposak a történelmi párhuzamok, ügyefogyottan sematikus képletek szembesülnek, és bizonyára a gyerekek is rosszalló kacajra fakadnak az amatőr verekedéseken.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/12 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7632