DVD

Élni

Czirják Pál

Ikiru – japán, 1952. Rendezte: Akira Kurosawa. Szereplők: Takashi Shimura, Nobuo Kaneko, Shinichi Himori. Forgalmazó: Etalon Film. 143 perc.

Két legismertebb ötvenes évekbeli munkája, A vihar kapujában (1950) és A hét szamuráj (1954) között rendezett Kurosawa egy nálunk ritkábban vetített filmet, amely az említett alkotások történelmi háttere helyett kortárs közegben játszódik, ugyanakkor a benne felvetett problémák semmivel sem egyszerűbbek vagy könnyedebbek, mint azok, amelyek kosztümös filmjeit jellemzik. Sőt az Élni szó szerint az emberi létezés legvégső kérdéseivel foglalkozik. Főszereplője nyugdíjazás előtt álló hivatalnok, aki megtudja, hogy halálos betegségben szenved, és legfeljebb hónapjai lehetnek hátra. A film cselekménye alapvetően ezt a rövid időszakot öleli fel, azt járja körül, hogy miként próbál a férfi változtatni életén és fordítani addig kudarcosnak tetsző sorsán, illetve próbál értelmet adni a mindennapok küzdelmeinek. És teszi ezt éppen akkor, amikor a halál árnyékában minden visszavonhatatlanul elveszni látszik.

Tökéletes melodrámai alaphelyzet. Kurosawa mindazonáltal még itt is tudott csavarni a képleten. Már a film legelején felbukkanó narrátor, valamint a számtalan különös képi megoldás sajátosan áthangolja az előadásmódot; a legmeglepőbb azonban az a váltás, amelyet a rendező a cselekmény utolsó harmadában valósít meg. Az elbeszélés ugyanis korántsem ér véget a főhős – egyébként az első percben előre jelzett – halálával, hanem e pontról visszatekintve mintegy újramondja a történetet, immár több oldalról, mozaikosan szedegetve össze az addig elhallgatott részleteket.

Persze a korszakban szokatlannak tűnő narrációs megoldásai mellett az Élni igazi melodráma, amely az érzelmek rendkívül széles skáláján vezeti végig a nézőt. Ám talán azért sikerül a filmnek mégis elkerülnie a sziruposságot, mert a rendező ezúttal is ragaszkodott az árnyalt lélektani ábrázoláshoz, a különféle nézőpontok ütköztetésére építő dramaturgiához és a forma, a kompozíciós elvek innovatív továbbgondolásához. Azokhoz a pillérekhez, amelyek úgyszólván névjegyszerűen hatják át alkotásait.

Extrák: semmi.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2013/10 61-62. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11680

Cikk értékelése:

szavazat: 334 átlag: 5.23