KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/október
• Székely Gabriella: Rab vagy, amíg... Napló szerelmeimnek
• Szabó Vilmos: Hit, illúziókkal Egykorszak naplója
• Szilágyi Ákos: Dínomdánom pestis idején Ivan Lapsin és a 30-as évek
• Kézdi-Kovács Zsolt: Paris vu par...
• Bikácsy Gergely: Hétköznapok és tengerek
• Kézdi-Kovács Zsolt: Az élet számomra mozgás Jegyzetek Max Ophülsről
• Mezei András: A megtest(ület)esült előítélet Az utolsó szó jogán
• Koltai Ágnes: Ifjabb Julien Sorel Malom a pokolban
• Lukácsy Sándor: Történelem a gangon Isten veletek, barátaim
• Koltai Tamás: Füles farka Szamárköhögés
• Schubert Gusztáv: Pesti ámokfutók Zuhanás közben
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Fellini visszatér Moszkva
• Kovács István: Cselekvő szemlélődés Beszélgetés Feliks Falk lengyel filmrendezővel
• Zsugán István: Kitárt raktárajtók Pesaro

• Zalán Vince: A lelkiismeretfurdalás már nem elég A téma
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: A Jávor
• Hegyi Gyula: Doktor Minorka Vidor nagy napja
• Hirsch Tibor: Most és mindörökké
• Nóvé Béla: Bounty
• Szemadám György: Antonieta
• Schreiber László: 48 óra
• Tamás Amaryllis: Cutter útja
• Gáti Péter: Kicsorbult tőr
• Sulykos Ilona: Vissza a jövőbe
• Justyák János: A szenvedély hatalma

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A 34-es gyors

Simándi Júlia

 

Ráérős, aprólékos és várakozást keltő expozíció, amelyet régi jó krimikből ismerünk: egy hálókocsiban különböző utasok gyűlnek össze. Minden bizonnyal történni fog velük valami izgalmas. És valóban. A szerelvény kigyullad. Amit ezután látunk: egy polgári védelmi gyakorlat és egy könnyfakasztó melodráma sajátságos keveréke. A tűzoltók és a vöröskeresztes alakulatok a helyzet magaslatán vannak. Ugyanez nem mondható el a film többi közreműködőjéről, főképp a színészekről, akik kétségbeesetten ágálnak a kínosan hamis helyzetekben, egészen addig, míg a gyakorlatot le nem fújják, azaz, míg véget nem ér a történet. Ekkor megkönnyebbülve hazabuszoznak valamennyien. Azok is, – a rendező elidegenítő szándéka lenne ez? – akik szerepük szerint korábban szörnyűséges halált haltak. Ez új, ilyen még nem volt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6708