KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/november
• Szilágyi Ákos: Az emberiség beavatási halála Áldozat
• Báron György: Temetetlen zsarnok Vezeklés
• Reményi József Tamás: Holt idő Hosszú búcsúzások
• N. N.: B. Nagy László-emlékek
• Ágh Attila: A demokrácia iskolája Két választás Magyarországon
• Bikácsy Gergely: Hamueső Az utolsó kézirat
• Fáber András: Deviánsok a turul határán Hol volt, hol nem volt
• Koltai Tamás: Almáskert Érzékeny búcsú a fejedelemtől
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Szitakötőn Felső-Szavojában Annecy
• Létay Vera: Súlytalansági állapot München

• Antal István: Maya királynő Potré Maya Derenről
LÁTTUK MÉG
• Gazdag Gyula: Az én kis falum
• Nagy Zsolt: A halott Ember levelei
• Schubert Gusztáv: A Pókasszony csókja
• Vida János Kvintus: Keselyűket nem temetnek naponta
• Szemadám György: A Beverly Hills-i zsaru
• Schreiber László: A Kék Lovag kalandjai
• Gáti Péter: Ász
• Nagy Zsolt: A szél harcosai
VIDEÓ
• Kovács András Bálint: Alternatív videózás – itthon

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Rontó Ralph

Varga Zoltán

Wreck-It Ralph – amerikai, 2012. Rendezte: Rich Moore. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: ProVideo. 108 perc.

„Rossz vagyok, és ez jó! Sohasem leszek jó, és ez nem rossz!” Ezt a mondókát kétszer is halljuk a Rontó Ralph címszereplőjének szájából; előbb az identitásválsággal küszködő „rosszfiúk” egyesületének hitvallásaként mormolja, másodszor pedig kulcsfontosságú pillanatban idézi fel, amely Rontó Ralph lényét végérvényesen új fénytörésbe állítja. Az önkeresés, a jellemfejlődés, vagy a nagy utazások és nagy kihívások sűrűjébe szőtt önmegtalálás kétségkívül nem mondható újdonságnak a kortárs egészestés amerikai animációban a Rontó Ralph című Disney-film főbb építőelemei közül. Főhősével viszont – a videojáték világában nap mint nap rontó-bontó, ám valójában érző szívű, óriásmarkú melákkal – ügyesen csatlakozik rá arra a közelmúltban felértékelődött trendre, amely azt célozza, hogy a hagyományos antagonista-szerepkör felülvizsgálatával, sőt kifordításával a „rosszak” is részesülhessenek a hősöknek járó dicsfényből (Gru, Megaagy). A szemétdombi veszteglésre kárhoztatott Ralph fellázad kirekesztettsége ellen, meglóg a saját játékából, ám a hősfogalom félreértelmezése miatt túl korán készül learatni a babérokat egy harci játékban – az igazi hőssé váláshoz hosszabb út vezet, egy sötét titkot rejtő, cukormázas miliő keserédes kalandjain keresztül.

A Rontó Ralph legnagyobb dobása a videojáték-lakók „titkos életének” térképezése, a „munkaidőn kívül” ugyanis valamennyi figura önállósul. Ha a Toy Story bevezetett minket a megelevenedő gyerekjátékok mindennapjaiba, úgy a Rontó Ralph akár a Toy Story és a Tron keresztezéseként is felfogható (egyik producere John Lasseter). Szekérderéknyi utalás idéz meg valódi videojátékokat – ezek a poénok elsősorban a felhasználók számára megmosolyogtatóak –, a szüzsé a játékok több típusának vegyítése felé halad. Ralph határsértéseinek következménye meglepő keveredések sora: így épülnek be az Alien-filmekre hajazó, de leginkább az óriásrovaros inváziós sci-fikből ismerős elemek a Charlie és a csokigyár mézes-mázos, tarkabarka nyalánkságait idéző csodaországba, amely a versenyzős játékok szabályai szerint szerveződik (!). Mindezt mégsem éljük meg elidegenítően, ez a posztmodern eklektika szellemével rokonítható, a figurák testfelépítését és mozgatását is mókásan befolyásoló stíluskeverék maximálisan bevonja a nézőket érzelmileg és érzékileg egyaránt – a háromdimenziós vetítésre szabott CGI-látványvilág önmagában is módfelett pazar.

Extrák: A DVD tartalmazza a Rontó Ralph kísérőfilmjét is, Az újságolvasót (Paperman). E szívmelengető, szótlan, (jobbára) fekete-fehér kis remeklést, az egymásra találó fiatal pár furcsa-mulatságos, a köznapiságot szelíd varázslattal felülíró meséjét hosszútávon fogják jegyezni az animáció krónikájában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/05 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11469