KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/november
• Szilágyi Ákos: Az emberiség beavatási halála Áldozat
• Báron György: Temetetlen zsarnok Vezeklés
• Reményi József Tamás: Holt idő Hosszú búcsúzások
• N. N.: B. Nagy László-emlékek
• Ágh Attila: A demokrácia iskolája Két választás Magyarországon
• Bikácsy Gergely: Hamueső Az utolsó kézirat
• Fáber András: Deviánsok a turul határán Hol volt, hol nem volt
• Koltai Tamás: Almáskert Érzékeny búcsú a fejedelemtől
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Szitakötőn Felső-Szavojában Annecy
• Létay Vera: Súlytalansági állapot München

• Antal István: Maya királynő Potré Maya Derenről
LÁTTUK MÉG
• Gazdag Gyula: Az én kis falum
• Nagy Zsolt: A halott Ember levelei
• Schubert Gusztáv: A Pókasszony csókja
• Vida János Kvintus: Keselyűket nem temetnek naponta
• Szemadám György: A Beverly Hills-i zsaru
• Schreiber László: A Kék Lovag kalandjai
• Gáti Péter: Ász
• Nagy Zsolt: A szél harcosai
VIDEÓ
• Kovács András Bálint: Alternatív videózás – itthon

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Aranyeső Yuccában

Mátyás Péter

 

Michele Lupo filmrendező és Bud Spencer egymásra találása nem újkeletfi, bár kétségtelen, hogy együttmunkálkodásuk eredményei (Seriff az égből, A seriff és az idegenek vagy az Akit Bulldózernek hívtak) nem hagytak bennünk mély nyomot. Ha csak nem negatív előjellel. A Piedoneként népszerűvé lett filmszínész ezúttal a vadnyugatot járja, alakját a rendező ismét eltúlozza a legendák módjára: övé a leggyorsabb colt, ha kell, több tucat embert intéz el puszta öklével, s egy fogadó teljes kínálatát képes végigenni. A film elejére akár felírhatnánk a jól ismert zenei figyelmeztetést: anche. Mert a vezérszólamot ugyan Bud Spencer játssza, ám nélkülözhetetlen szerep jut a tollakat hajában viselő indián barátjának, aki a veszélyhelyzetek teremtésével a cselekmény legfőbb mozgatója. Ezért a film eredeti címe: Figyelj a tollra.

Michele Lupo vadnyugati revüjében a siker szinte minden kellékét felvonultatja: portyázó indiánok éppúgy szerepelnek, mint bankrablás és kocsmai verekedés. A mese egyszerű és közérthető, a zenét Morricone szolgáltatja. A film annyira hevenyészetten torzítja el hőseit, a kellékek annyira a klasszikus western megromlott és akadémizált utánzatai, hogy az irónia – például egész indiáncsapat megfutamodása a főszereplő elől – viccé sekélyesedik. Ez a film kivonata mindannak, ami életünkben és a westernekben is hamisítvány.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/11 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5987