KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/november
• Szilágyi Ákos: Az emberiség beavatási halála Áldozat
• Báron György: Temetetlen zsarnok Vezeklés
• Reményi József Tamás: Holt idő Hosszú búcsúzások
• N. N.: B. Nagy László-emlékek
• Ágh Attila: A demokrácia iskolája Két választás Magyarországon
• Bikácsy Gergely: Hamueső Az utolsó kézirat
• Fáber András: Deviánsok a turul határán Hol volt, hol nem volt
• Koltai Tamás: Almáskert Érzékeny búcsú a fejedelemtől
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Szitakötőn Felső-Szavojában Annecy
• Létay Vera: Súlytalansági állapot München

• Antal István: Maya királynő Potré Maya Derenről
LÁTTUK MÉG
• Gazdag Gyula: Az én kis falum
• Nagy Zsolt: A halott Ember levelei
• Schubert Gusztáv: A Pókasszony csókja
• Vida János Kvintus: Keselyűket nem temetnek naponta
• Szemadám György: A Beverly Hills-i zsaru
• Schreiber László: A Kék Lovag kalandjai
• Gáti Péter: Ász
• Nagy Zsolt: A szél harcosai
VIDEÓ
• Kovács András Bálint: Alternatív videózás – itthon

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az igazság malmai

Pápai Zsolt

Let Him Have It – brit, 1991. Rendezte: Peter Medak. Szereplők: Christopher Eccleston, Tom Courtenay, Paul Reynolds. Forgalmazó: Best Hollywood. 108 perc.

 

1952-ben Angliában három nap tárgyalás után halálra ítéltek egy fiatalembert rendőrgyilkosságért. A szellemileg sérült és epilepsziás Derek Bentley nem ölt meg senkit, de bűnbakká tették, mivel a valódi gyilkost, Chris Craiget – ő volt Bentley fiatalkorú társa – nem ítélhették el. Az eset nagy port kavart, parlamenti ügy lett belőle, és milliók előtt kérdőjelezte meg a halálbüntetés intézményének fenntarthatóságát.

Peter Medak dokudrámája intelligensen használja ki a történetben rejlő drámai és érzelmi potenciált, egyúttal elkerüli a szentimentalizmus csapdáit. Az igazság malmai a kiállítását tekintve klasszicizáló darab, de posztmodern műfajjátékként is működik, amit a finom gengszterfilmes allúziók nyomatékosítanak (a gyilkosság helyszínének neve – Barlow & Parker Ltd. – a Bonnie és Clyde-történetekre utal; a nagyszájú és agresszív Craig külleme és a merénylet során mutatott viselkedése egyszerre idézi Hawks és DePalma Sebhelyesarcújának címszereplőjét; egy jelenetben Walsh Megszállottságának [White Heat] plakátja látható stb.).

Az igazság malmai nemcsak műfaji, hanem formai szempontból is megkapó. Az inkább rejtőzködő technikájáról ismert Medak jó ízléssel alkalmaz néhol hatásosabb stíleszközöket (a hosszú kocsizások és daruzások egyes jelenetekben azt a benyomást keltik, mintha a rendező óvatosan belesne az események mögé; az ítélethirdetéskor bevetett blank igen hatásos stb.), és ezek a megoldások diszkrét stílusbravúrrá emelik a filmet.

A kritikusok mégis kevéssé méltányolták Medak moziját. Szerencsére az igazságügyben felfigyeltek rá: részben a film hatására 1993-ban Derek Bentley posztumusz kegyelmet kapott, majd 1998-ban újratárgyalták az ügyét, és semmissé nyilvánították az ítéletet.

Extrák: Előzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9715