KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/december
FILMFŐISKOLA
• Vitray Tamás: Lázadni vagy beilleszkedni? Beszélgetés művész-tanárokkal
• Sipos Júlia: Nem kíváncsiak rád igazán Beszélgetés volt hallgatókkal

• Kézdi-Kovács Zsolt: Töredék egy filmrendezőről Gábor Pál halálára
• Szemadám György: Egy mitikus filmtabló A szurámi vár legendája
• György Péter: Rossz közérzet a filmszínházban Filmgiccs
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Olmi diszkrét bája Velence
• Létay Vera: Nemzedékek árnyjátéka Locarno

• Takács Ferenc: A kudarc igézete John Huston, a Kézműves
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Elek Judit: A bengáli vándor Satyajit Ray
• N. N.: Satyajit Ray filmjei
LÁTTUK MÉG
• Nagy Zsolt: A misszió
• Schubert Gusztáv: A város és a kutyák
• Tamás Amaryllis: Sem fedél, sem törvény
• Szemadám György: A szerelem és magány játékai
• Tamás Amaryllis: Lavardin felügyelő
• Faragó Zsuzsa: Szívfájdalom
• Báron György: Férfiak
• Hirsch Tibor: Pinocchio
• Gáti Péter: Asztal öt személyre
KÖNYV
• Faragó Vilmos: A szavak megőrzött jelentése
KRÓNIKA
• K. K. I. : Elment egy filmográfus
• N. N.: Bob Fosse (1925–1987)

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szekfű vodkával

Józsa György Gábor

Három fiatalember tapasztalatai egy gigászi lengyel kombinát építkezésén.

Pár tucat gumicsizmát a sárban felejtenek, ez még hagyján, de a nagy esőben egy kotrógép is elsüllyed, sebaj, selejtlistára teszik. Szorít a betonozók határideje, s ha elmaradnak, ugrik a prémium. Cement azonban csak akkor van, ha „gondoskodnak róla”, meg a feketefuvarról is. Az építkezés közepén egy néni üldögél. Szekfűt árul. A virág papírja alá azonban egy üveg vodka is kerül (meg olykor bankjegyek), a brigádok így „kedveskednek” egymásnak... A művezető-mérnök őrtoronyból dirigál, látcsővel figyeli tengő-lengő embereit, és hangszórón ordít velük.

Ám nemcsak az építkezésen vannak furcsaságok. Az áruházban nem kapni semmit. És így tovább.

A lengyel társadalmi valóság visszásságait mutatja be Janusz Kidawa őszintén, nem köntörfalazva. A sztori nélküli film az építkezés és környékének bemutatásával hozzásegíti a magyar nézőt ahhoz, hogy árnyaltabb képet kapjon a ma Lengyelországáról, mint amit egy turistaút vagy az újságok beszámolói lehetővé tesznek. Még akkor is, ha a Szekfű vodkával nem igazán jó mozi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7847