KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/január
• Koltai Tamás: Mindez már megtörtént velünk Beszélgetés Gothár Péterrel
• Reményi József Tamás: Lélegzet nélkül Grúz filmek krónikája
• Böszörményi Géza: Fekete macska sötét szobában Pasztorál
• Szilágyi Ákos: Barátom, a filmreklám
• Bikácsy Gergely: Tajtékos évek A nouvelle vague születése
• Kovács András Bálint: Kultúra és halál Az új hullám szabadsága
A FILMVILÁG MOZIJA
• Schubert Gusztáv: A kollektív Übü Tűz van, babám!
FILMFŐISKOLA
• Zsugán István: Mennyit ér egy rendezői diploma? Beszélgetés Herskó Jánossal
• Pap Pál: Lengyelországban – és Ausztráliában Beszélgetés Jerzy Toeplitz professzorral
• Dobos Éva: Három Világ diákjai Beszélgetés Humberto Solas Kubai rendezővel
• Vincze Lajos: Debütánsok A holnap grúz filmes nemzedéke
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szellem a dobozból Gdynia
• Zalán Vince: Fekete festmények Mannheim
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Szerelem második vérig
• Nagy Zsolt: Yesterday
• Hirsch Tibor: A harmadik fokozat
• Gáti Péter: Bocsáss meg!
• Faragó Zsuzsa: Kobra
• Kovács Ágnes: Az utolsó kívánság
• Tamás Amaryllis: A vihar

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Helyre vagy befutóra

Hollós László

 

Helyre vagy befutóra? Ez itt a kérdés. Aki már megfordult néhányszor a lóversenypályákon, bizonyára megfigyelte azokat a „biztos” tippel rendelkező fogadókat, akik kezükben talán utolsó fillérjeiket szorongatva, a pénztárfülke kis ablaka előtt, a sorbanállás közben gondterhelten azon tépelődnek: vajon a két fogadási forma közül melyiket is válasszák.

Klaus Dobberke filmjének címe a lóversenyek színes világának bemutatásával kecsegteti a nézőt. Azonban csalódnunk kell. Látunk ugyan izgalmas versenyeket, orrhossznyi győzelmet, nagy bukásokat és szebbnél szebb paripákat. Bekukucskálhatunk a zsokék öltözőjébe és az istállókba, sőt még egy lófoghúzás előkészületeit is végignézhetjük. De a vágtákat és a merész ugratásokat mégsem élvezhetjük önfeledten. Túl gyakran szakítja meg ezeket a képsorokat a film gyengécske, néha kifejezetten bárgyú története. A futamok között megismerhetünk egy szép szőke zsokélányt, aki a lovaglásért és a versenyzésért képes mindent föláldozni. A „mindent vagy semmit” elvét valló farmernadrágos amazon csak a győzelmet hajszolja, még kedvenc hátasának testi épségét sem kíméli.

A lósport, a zsokék világa önmagában is izgalmas, megérdemelne egy külön filmet. És talán érdekes lenne egyszer a pénzükkel naponta szerencsét próbáló fogadókat is bemutatni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/10 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6953