KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/január
• Koltai Tamás: Mindez már megtörtént velünk Beszélgetés Gothár Péterrel
• Reményi József Tamás: Lélegzet nélkül Grúz filmek krónikája
• Böszörményi Géza: Fekete macska sötét szobában Pasztorál
• Szilágyi Ákos: Barátom, a filmreklám
• Bikácsy Gergely: Tajtékos évek A nouvelle vague születése
• Kovács András Bálint: Kultúra és halál Az új hullám szabadsága
A FILMVILÁG MOZIJA
• Schubert Gusztáv: A kollektív Übü Tűz van, babám!
FILMFŐISKOLA
• Zsugán István: Mennyit ér egy rendezői diploma? Beszélgetés Herskó Jánossal
• Pap Pál: Lengyelországban – és Ausztráliában Beszélgetés Jerzy Toeplitz professzorral
• Dobos Éva: Három Világ diákjai Beszélgetés Humberto Solas Kubai rendezővel
• Vincze Lajos: Debütánsok A holnap grúz filmes nemzedéke
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szellem a dobozból Gdynia
• Zalán Vince: Fekete festmények Mannheim
LÁTTUK MÉG
• Szemadám György: Szerelem második vérig
• Nagy Zsolt: Yesterday
• Hirsch Tibor: A harmadik fokozat
• Gáti Péter: Bocsáss meg!
• Faragó Zsuzsa: Kobra
• Kovács Ágnes: Az utolsó kívánság
• Tamás Amaryllis: A vihar

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Olvasónk...

Csala Károly

 

Olvasónk (és alkalmanként külső munkatársunk) észrevétele teljesen jogos: nyilvánvaló az ellentmondás. A tények viszont tények, s ezeket – esetünkben – a hivatalos Belga Filmévkönyv közli. Előrebocsátom, hogy az említett brosúrában „nagyfilm”-ről beszéltem, ideértve tehát a hosszú dokumentumfilmeket is. Ám nem ez a magyarázat, helyesebben, ez még nem magyarázat az ellentmondásra, hiszen a különbözetet nem az ilyen dokumentumfilmek teszik ki.

Nem tartózkodtam Magyarországon a belga filmhét idején, ezért a sajtótájékoztatón sem vehettem részt. Lehetséges, hogy ott csupán a vallon, vagy csupán a flamand filmtermésről esett szó? Belgium filmgyártása egészében mindenképp jóval nagyobb méretű az „évi 5-6 filmnél”. Legalábbis az utóbbi időben.

Utoljára ugyanis 1976-ban készült Belgiumban mindössze 7 játékfilm (plusz 5 hosszú dokumentumfilm), azóta évről évre több! Már 1977-ben is 13 játékfilm (plusz 7 hosszú dokumentumfilm), valamint a két televízió számára még 10 játékfilm – összesen tehát kerek 30 az évi „nagyfilm”-termés. Az 1980-as adatokat még nem ismerem; 1979-ből viszont pontos számokkal szolgálhatok: 18 játékfilm, 8 hosszú dokumentumfilm, valamint 9 játékfilm a televízió számára. Ez összesen 35 „nagyfilm”. S az előző, 1978-as esztendő termése még ezt is fölülmúlta: pontosan 40 egészestés film készült Belgiumban. Ezért bátorkodtam „évente 35–40 nagyfilmről” beszélni szóbanforgó írásomban.

 

Csala Károly


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/12 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7230