KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/február
• Schiffer Pál: A Dunánál Részletek Schiffer Pál és Magyar Bálint dokumentumfilmjéből
• Magyar Bálint: A Dunánál Részletek Schiffer Pál és Magyar Bálint dokumentumfilmjéből
• Ardai Zoltán: Oda azért még elmegyek Tiszta Amerika
• György Péter: Kis, szomorú stílromantika Hótreál
• Zsugán István: Fekete dobozaink Beszélgetés Sára Sándorral
• Kovács András Bálint: Monológok a Kárhozatról Tarr Béla új filmjéről
• Zsugán István: Talpalatnyi hitel Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
• Szalai Györgyi: Talpalatnyi hitel Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
VITA
• Horváth Márton: Felszólalás Vita a magyar filmről, 1962
• Galambos Lajos: Film-ügy vagy víz-ügy? Vita a magyar filmről, 1962

• Zalán Vince: A levetkőztetett planéta Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Schubert Gusztáv: A fény évszázada Ginger és Fred
• Nóvé Béla: Rács és toll Börtönemlékek
• Molnár Gál Péter: Egy dal életrajza Lili Marleen
• Barna Imre: Játék Amerikával Martin Scorseséről
• N. N.: Martin Scorsese filmjei
• Rubanova Irina: „A lázadást játssza el” Viszockij, a filmszínész
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Betty Blue
• Tamás Amaryllis: Tangók
• Nagy Zsolt: A betörő
• Szemadám György: A vér mindig forró
• Kovács Ágnes: A Nílus gyöngye
• Kabai József: Mona Lisa
• Justyák János: Az üldözött és a vak
• Mészáros István: Feltámad a Vadnyugat

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szemközti ablak

Elek Kálmán

 

Özpetek következetes filmrendező: nála mindig a másság, annak élettani hatásai alakítják a főszerepet. Ebből a magból nő ki a történet, hogy aztán különböző úton-módon eljusson az elkerülhetetlen, szomorú tanulságig. Özpetek történetmesélő-atmoszfératemető erősségét éppen a mondandó, az üzenet ilyetén sulykolásának kényszere teszi egyértelművé. Jobb filmjei túlélik tanulságukat, életképei lerázzák magukról a rájuk rakódott fölöslegeket. A mindenféle elismerésekkel elhalmozott A szemközti ablakot is ez a sikeres-sikertelen felemásság jellemzi. Özpetek egy véletlen találkozás nem túl eredeti fordulatának segítségével két történetet fűz össze: egy emlékezetét vesztett öregúrét és a házasélete és munkája felett érzett csalódottságát elfojtó fiatalasszonyét. Az öreg történetének rejtélyes-szomorú regényességét vegyíti a családos háziasszony és a szemközti ablakban meglesett bankhivatalnok románcának hétköznapi díszlet előtt zajló, mindennapos dilemmájával. Az öreg története túlzsúfolt: gyilkosság, férfiszerelem, vészkorszak, zsidóüldözés és egy végzetes döntés egész életre kiható következményeinek lassan kibomló forgataga. A hatvanéves történet egyfajta tükörképe lesz a mainak: az előbbi traumái, keservesen megszenvedett tanulságai túlságosan is kapóra jönnek a másik történet főszereplőjének. Özpeteknél az ilyen és ehhez hasonló párhuzamok és véletlenek rendkívül kiszámítottak. Bár őszintének tetszik a szándék, s a mesterkéltség ellensúlyozására számos apró, főképp a fiatalasszony és családja életéből ellesett hiteles pillanat szolgál, az eredmény mégiscsak fanyalgásra késztet. Özpetek filmjének van valami kellemetlen, szűnni nem akaró mellékíze, ami, ha nem rontja is el egészen az élményt, sokat ront a műélvezeten.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1754