KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/február
• Schiffer Pál: A Dunánál Részletek Schiffer Pál és Magyar Bálint dokumentumfilmjéből
• Magyar Bálint: A Dunánál Részletek Schiffer Pál és Magyar Bálint dokumentumfilmjéből
• Ardai Zoltán: Oda azért még elmegyek Tiszta Amerika
• György Péter: Kis, szomorú stílromantika Hótreál
• Zsugán István: Fekete dobozaink Beszélgetés Sára Sándorral
• Kovács András Bálint: Monológok a Kárhozatról Tarr Béla új filmjéről
• Zsugán István: Talpalatnyi hitel Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
• Szalai Györgyi: Talpalatnyi hitel Beszélgetés Dárday Istvánnal és Szalai Györgyivel
VITA
• Horváth Márton: Felszólalás Vita a magyar filmről, 1962
• Galambos Lajos: Film-ügy vagy víz-ügy? Vita a magyar filmről, 1962

• Zalán Vince: A levetkőztetett planéta Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral
• Schubert Gusztáv: A fény évszázada Ginger és Fred
• Nóvé Béla: Rács és toll Börtönemlékek
• Molnár Gál Péter: Egy dal életrajza Lili Marleen
• Barna Imre: Játék Amerikával Martin Scorseséről
• N. N.: Martin Scorsese filmjei
• Rubanova Irina: „A lázadást játssza el” Viszockij, a filmszínész
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Betty Blue
• Tamás Amaryllis: Tangók
• Nagy Zsolt: A betörő
• Szemadám György: A vér mindig forró
• Kovács Ágnes: A Nílus gyöngye
• Kabai József: Mona Lisa
• Justyák János: Az üldözött és a vak
• Mészáros István: Feltámad a Vadnyugat

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A 6. napon

Pápai Zsolt

 

Az ezredforduló környékén semmi, sem roszdásodó ízületei, sem szívzavarai nem akadályozhatják meg Arnold Schwarzeneggert abban, hogy szállítsa éves kötelező világvége- vagy futuromoziját. A tavalyi Ítéletnap hiába kongatta meg a vészharangot a színész feje felett, a fiaskó nem szegte kedvét, sőt: Schwarzenegger optimizmusát jelzi, hogy új produkciójába anyagi tőkét fektetett.

Művészit már kevésbé, s az enervált sztár halovány teljesítménye azért is feltűnő, mert ezúttal kettős szerepben látható: A 6. napon cselekménye - valamikor a nem is olyan távoli jövőben a klónozás problematikája körül bonyolódik. A forgatókönyvírók láthatóan nagyon komolyan vették a tárgyat, kicsit tán komolybban is, mint illő. A részben Az emlékmást, részben a True Liest idéző mese voltaképp sajátos moziklón - bár megjegyzendő, a sztori még azon pillanataiban a legélvezhetőbb és legfordulatosabb, melyeket más opusokból kipuskázva írtak meg.

Ez az alapanyag feltehetően péppé mállott volna egy kevésbé rutinos rendező kezei közt, A 6. napon azonban elkerülte a veszélyt. A karrierjét a hetvenes évek elején Sam Peckinpah vágójaként kezdő Roger Spottiswoode alaposan kitanulta az akciózás fortélyait mestere mellett, a Tűzvonalban, a Gyilkos lövés vagy A holnap markában című örökzöldjei tanúsítják. És legfrissebb mozija is ezt igazolja. Spottiswoode a Peckinpah bevezette lassított és visszavágott akciószekvenciáktól kezdve a megmodernebb technikai trükkökig mindent bevetett, ami egy hasonműfajú darabban dukál, s így sikerült kitömködnie a forgatókönyv hézagait. A vérszegény sztorit a gazdag látványvilág és a lendületes akciójelenetek mentik meg a kudarctól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/01 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3189