Láttuk még

A sötétség fejedelme

Tamás Amaryllis

Hétmillió éves, titokzatos és öldöklő zöld anyag, a Gonosz Bibliája, az Álom lovagjai, a Sátán eljövetele... John Carpenter horrorfilmje a nyár tragikus szenzációját juttatta eszembe. A nagykovácsi gyerekek öngyilkosságát, amit a televízióban – a Premier című műsorban elrejtett – beszélgetés követett, rendőrségi szakértő, pszichológus, gyámügyi előadó részvételével. A jószándékú, ám konfekciógondolatokkal teli vita egy szomorú hangú betelefonáló kamaszfiú szívfájdító magyarázatával ért véget: ha végignézünk az emberiség történelmén, az nem szól másról, csak pusztításról, öldöklésről, egymás és a világ iránti gonoszságunkról. Erre döbbentette rá a gyerekeket az Ómen című film, – a kilátástalanság érzése az, amiért elmenekültek az emberi fajból, az életből.

Csak álságos vita lehet ott – iskolarendszerről, gyámügyi eljárásokról, rendőrségi határozatokról és megelőzésről a gyermekgyilkosságok miértjét keresve, ahol az új és még újabb általános iskolai tantervekből céltudatosan vagy tudattalanul, de évtizedek óta hiányzik a filozófia, az etika, az esztétika is.

Szinte meglepődni sem kellene azon, hogy a vérszegény, ideált nélkülöző életszabályokat, amelyek által érteni véljük a világot –, fenekestül forgathatja fel a képzelet varázsereje, a feketemágia.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 1989/11 63. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5519

Cikk értékelése:

szavazat: 1299 átlag: 5.6