KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/március
• Vitézy László: „Úgy érezte, szabadon él” Részletek Vitézy László dokumentumfilmjéből
• Reményi József Tamás: Csak egy bűne van A Dunánál
• Magyar Bálint: A falusi színtér A szociológus szemével
A FILMVILÁG MOZIJA
• Fáber András: A popkrisztus pokoljárása Mechanikus narancs
• Ciment Michel: Elvetemült figurák Beszélgetés Stanley Kubrickkal

• Bikácsy Gergely: Alkímia Dél
• Báron György: A vakációzás nehézségei A zöld sugár
• Barabás Klára: A klip őse Marcel L’Herbier művének újjászületése
• Hudra Klára: A szívtelen asszony
• Barabás Klára: A csonka filmek doktora Beszélgetés Szilágyi Attilával
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Az ezredik kép Nyon
• Létay Vera: Civilizációs virágoskert Tokió
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Útvesztő
• Koltai Ágnes: Őrizet
• Szemadám György: A dzsungel könyve
• Nagy Zsolt: Onimasza
• Tamás Amaryllis: Reméljük, lány lesz
• Tamás Amaryllis: Fiú nagy fekete kutyával
• Gáti Péter: Szeretem a denevéreket
VIDEÓ
• Pataki Gábor: ...a teória aranyló fája zöld Kasseli jegyzet
• Boros István: Luxus? Szűkülő kazettapiac

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hó hull a cédrusra

Elek Kálmán

 

Azon a térképen, amin nem város- és országnevek, hanem filmcímek segítik az eligazodást, a Hó hull a cédrusra (készült David Guterson bestsellere nyomán) a múlt hónapban bemutatott Árvák hercege (készült John Irving bestsellere nyomán) tőszomszédságában fekszik. E filmes-földrajz két rokonvidéke akkor a legszebb, amikor hó hull a cédrusra/árvaházra. Rokonvonás továbbá, hogy mindkettő dicsekedhet egy-egy őszbeborult reform-Télapóval: az életet éteribódultságban szemlélő szülész-árvaházigazgatóval (Michael Caine) és a közeledő halál szemszögéből szemlélődő védőügyvéddel (Max von Sydow). A sűrű, idegnyugtató hóesésben hasonló utat jár be Irving és Guterson történetének főhőse: boldogság – elszakadás – veszteség – visszatérés. A vastag hórétegből divatjamúlt filmek bontakoznak ki. A tempó komótos (Micsoda luxus! Milyen kellemes luxus!), a lassan építkező történetek érzelmes-érzelgős tanmesék a magunkhoz való visszatalálásról, melynek eléréséhez van, akinek almát kell szednie; van, akinek háborúba kell vonulnia, nyomozásba fognia. Guterson azzal fejeli meg Irving meséjének tanulságát, hogy kimondja azt, amit utóbbi nem: „A rasszizmus rossz dolog!” Amit mindkét film elismer (de szerencsére nem mondatik ki): a hó és az apák hatalmát. Az utóbbi boncolgatását jobb analitikusra hagyni, az előbbi viszont filmes feladat, operatőri vállalkozás. Robert Richardson képei álomszerű világba vezetnek, a Hókirálynő meséjébe érkezünk vissza annyi év után. Mielőtt azonban végleg eltévednénk, James Newton Howard zenéje biztos támpontot ad arra nézve, hová is érkeztünk valójában: Álomgyár, végállomás!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2943