KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/március
• Vitézy László: „Úgy érezte, szabadon él” Részletek Vitézy László dokumentumfilmjéből
• Reményi József Tamás: Csak egy bűne van A Dunánál
• Magyar Bálint: A falusi színtér A szociológus szemével
A FILMVILÁG MOZIJA
• Fáber András: A popkrisztus pokoljárása Mechanikus narancs
• Ciment Michel: Elvetemült figurák Beszélgetés Stanley Kubrickkal

• Bikácsy Gergely: Alkímia Dél
• Báron György: A vakációzás nehézségei A zöld sugár
• Barabás Klára: A klip őse Marcel L’Herbier művének újjászületése
• Hudra Klára: A szívtelen asszony
• Barabás Klára: A csonka filmek doktora Beszélgetés Szilágyi Attilával
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Az ezredik kép Nyon
• Létay Vera: Civilizációs virágoskert Tokió
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Útvesztő
• Koltai Ágnes: Őrizet
• Szemadám György: A dzsungel könyve
• Nagy Zsolt: Onimasza
• Tamás Amaryllis: Reméljük, lány lesz
• Tamás Amaryllis: Fiú nagy fekete kutyával
• Gáti Péter: Szeretem a denevéreket
VIDEÓ
• Pataki Gábor: ...a teória aranyló fája zöld Kasseli jegyzet
• Boros István: Luxus? Szűkülő kazettapiac

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Asterix és Kleopátra

Nagy Zsolt

Maga a történet igencsak soványka és erőltetett, ez a rajzfilm leginkább egy Egyiptomba meghirdetett gasztronómiai társas kirándulás reklámfüzetére emlékeztet. Ahogy Caesar és Kleopátra „alakja”, úgy a nílusi birodalom háttérdíszlete is a legrosszabb sztereotípiák, semmitmondó klisék alapján rajzolódik ki. És a film mégis élvezhető: mert Uderzo karakteres képi világot teremtett, amely hatalmába keríti a nézőt. Uderzo és a nemrég elhunyt szövegíró, Goscinny profik: mindig van egy-két új ötletük, amivel frissen tartható a negyedszázada fellelt Asterix-világ, és mindig vigyáznak rá, hogy több ne is legyen, nehogy a túlzott eredetiség kockáztassa az üzletmenetet. A metódus bevált. Az Asterix-sorozat tehát (nálunk is!) folytatódik. Mindenki elégedett.

A forgalmazó, mert a két évtizede készült filmek aligha kerülhettek borsos összegbe, a moziban ülő gyerekek, mert végtére is élvezhető rajzfilmeket láthatnak. Mégis félő, hogy úgy járunk majd ezzel a gall mesefolyammal, mint a rágógumival; minél tovább rágjuk, annál ízetlenebb.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/08 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5219