KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/március
• Vitézy László: „Úgy érezte, szabadon él” Részletek Vitézy László dokumentumfilmjéből
• Reményi József Tamás: Csak egy bűne van A Dunánál
• Magyar Bálint: A falusi színtér A szociológus szemével
A FILMVILÁG MOZIJA
• Fáber András: A popkrisztus pokoljárása Mechanikus narancs
• Ciment Michel: Elvetemült figurák Beszélgetés Stanley Kubrickkal

• Bikácsy Gergely: Alkímia Dél
• Báron György: A vakációzás nehézségei A zöld sugár
• Barabás Klára: A klip őse Marcel L’Herbier művének újjászületése
• Hudra Klára: A szívtelen asszony
• Barabás Klára: A csonka filmek doktora Beszélgetés Szilágyi Attilával
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Az ezredik kép Nyon
• Létay Vera: Civilizációs virágoskert Tokió
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Útvesztő
• Koltai Ágnes: Őrizet
• Szemadám György: A dzsungel könyve
• Nagy Zsolt: Onimasza
• Tamás Amaryllis: Reméljük, lány lesz
• Tamás Amaryllis: Fiú nagy fekete kutyával
• Gáti Péter: Szeretem a denevéreket
VIDEÓ
• Pataki Gábor: ...a teória aranyló fája zöld Kasseli jegyzet
• Boros István: Luxus? Szűkülő kazettapiac

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tőzsdecápák

Létay Vera

 

Aki sokmindent megért és sokmindenre emlékszik, aligha nézheti kajánság nélkül az idő és a szemlélet változásának játékos előre és hátra bukfenceit. Most, amikor nálunk a kudarcból születő neofita érzület szinte templomi áhítattal helyezi vágyaink oltárára a tőzsde, a részvény, a szabadpiac alaposan átértékelt fogalmait, Oliver Stone, a Szakasz Oscar-díjas alkotója, újabb sikerfilmjében a Wall Street ragadozó erkölcseit, a kapitalizmus kíméletlenségét olyan ideológiai felhevültséggel leplezi le, amely az ötvenes évek Szabad Nép-félóráin is dicséretet érdemelt volna. A káprázatos karrierről álmodó, ifjú kezdő tőzsdeügynök és a tőzsde és ingatlanspekuláción meggazdagodott, cinikus, brutális gondolkozású, kapitális nagyhal végső megmérkőzése a szociális igazságosság, a szakszervezeti szolidaritás fénycsóvájában, irigylésre méltóan hatásos, már csak azért is, mert a szégyentelenül célratörő, sematikus történet a legpénzigényesebb, csábosan látványos filmkészítési technikával adatik elő. Népszerű sztárok, fantasztikus díszletek, komputerek és telefonok jövő századi óceánja, magánrepülőgépek, szép cápaautók és cápanők, és persze szívtől szívig érzelem is –, a bemutató után bizonyos filmrészvények értéke feltehetően emelkedett a tőzsdén.

A pénz az övék, de hát elorozták tőlünk az „eszmei mondanivalót” is? Lehet, hogy nemsokára a New York Herald Tribune-félórákon leplezik le a Váci Street kapitalista erkölcseit?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/11 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5518