KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/március
• Vitézy László: „Úgy érezte, szabadon él” Részletek Vitézy László dokumentumfilmjéből
• Reményi József Tamás: Csak egy bűne van A Dunánál
• Magyar Bálint: A falusi színtér A szociológus szemével
A FILMVILÁG MOZIJA
• Fáber András: A popkrisztus pokoljárása Mechanikus narancs
• Ciment Michel: Elvetemült figurák Beszélgetés Stanley Kubrickkal

• Bikácsy Gergely: Alkímia Dél
• Báron György: A vakációzás nehézségei A zöld sugár
• Barabás Klára: A klip őse Marcel L’Herbier művének újjászületése
• Hudra Klára: A szívtelen asszony
• Barabás Klára: A csonka filmek doktora Beszélgetés Szilágyi Attilával
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Az ezredik kép Nyon
• Létay Vera: Civilizációs virágoskert Tokió
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Útvesztő
• Koltai Ágnes: Őrizet
• Szemadám György: A dzsungel könyve
• Nagy Zsolt: Onimasza
• Tamás Amaryllis: Reméljük, lány lesz
• Tamás Amaryllis: Fiú nagy fekete kutyával
• Gáti Péter: Szeretem a denevéreket
VIDEÓ
• Pataki Gábor: ...a teória aranyló fája zöld Kasseli jegyzet
• Boros István: Luxus? Szűkülő kazettapiac

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szárnyalás

Oravecz Imre

Hogy konkrétan mit tett Ciolkovszkij, a nagy orosz tudós a rakétarepülés eszméjének megvalósításáért, az nem derül ki számomra e maratoni hosszúságú, kétrészes, színes szovjet filmből. Persze nern ezt nehezményezem igazán. Hanem azt, hogy azt sem tudom meg belőle, mit jelentett rendkívüli képességekkel megáldott, de meg nem értett földi halandónak (értsd: zseninek) lenni a cári Oroszországban. Márpedig engem ez érdekelne. Annál is inkább, mivel maguknak az alkotóknak is ez lehetett a szándéka. A vásznon azonban egy szentenciákat ontó, régi svádájú, élhetetlen középiskolai fizikatanárt látunk, aki egy rejtélyes jövőlátomástól sarkallva szabad idejében, csak úgy mellesleg holmi szivaralakú testecskéket barkácsol, amelyek egyike azután egyszer, minden átmenet nélkül (és mintegy anticipálva a még föltalálatlan távirányítást) fejmagasságban elkezd röpködni egy szűk éjszakai udvaron. Az ábrázolás erőtlensége következtében a film Ciolkovszkija élettelen figura marad, hiába tesz meg mindent a tudóst alakító költő, Jevgenyij Jevtusenko.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7494