KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/március
• Vitézy László: „Úgy érezte, szabadon él” Részletek Vitézy László dokumentumfilmjéből
• Reményi József Tamás: Csak egy bűne van A Dunánál
• Magyar Bálint: A falusi színtér A szociológus szemével
A FILMVILÁG MOZIJA
• Fáber András: A popkrisztus pokoljárása Mechanikus narancs
• Ciment Michel: Elvetemült figurák Beszélgetés Stanley Kubrickkal

• Bikácsy Gergely: Alkímia Dél
• Báron György: A vakációzás nehézségei A zöld sugár
• Barabás Klára: A klip őse Marcel L’Herbier művének újjászületése
• Hudra Klára: A szívtelen asszony
• Barabás Klára: A csonka filmek doktora Beszélgetés Szilágyi Attilával
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Az ezredik kép Nyon
• Létay Vera: Civilizációs virágoskert Tokió
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Útvesztő
• Koltai Ágnes: Őrizet
• Szemadám György: A dzsungel könyve
• Nagy Zsolt: Onimasza
• Tamás Amaryllis: Reméljük, lány lesz
• Tamás Amaryllis: Fiú nagy fekete kutyával
• Gáti Péter: Szeretem a denevéreket
VIDEÓ
• Pataki Gábor: ...a teória aranyló fája zöld Kasseli jegyzet
• Boros István: Luxus? Szűkülő kazettapiac

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fekete folyó

Csala Károly

Idestova két éve láthatták már néhányan ezt a filmet Budapesten – akik a Kubai Filmnapok alkalmából beültek a Tanács mozi nézőterére. Az akkori választékból kimagaslott Manuel Pérez műve.

Nem közismert dolgokról beszél ez a film, tudni kell hozzá a közelmúlt kubai történelméből legalább annyit, hogy a forradalom győzelme után Escambray tartományban a korábban Fidel Castro oldalán harcoló gerillaosztagok egy része tovább folytatta a fegyveres ellenállást – a forradalmi népi hatalom ellen. Erről jó pár évig maguk a kubaiak sem sokat beszéltek, különösképpen nem a filmművészetük. Mi volt az oka a partizánok pálfordulásának, annak, hogy népi ellenállókból lassacskán a Miamiba szökött ellenforradalmárok – korábbi ellenfeleik – ügynökségévé váltak? A földkérdés. A nagybirtokokon szervezett állami gazdaságok és a kisbirtokok szövetkezetesítése, ami ezeket a javarészt nincstelen vagy kisbirtokos parasztokat a nálunk is ismert válaszút elé állította: magántulajdon vagy közös gazdaság.

Ezt a hátteret ismerve talán nem szűkül le szemünkben a Fekete folyó (a filmben egy majorság neve) históriája két férfi évekig húzódó párviadalává, aminek felületes nézetben látszhatik. A két főszereplőt ugyanis – a Sergio Corrieri alakította Tirsót és a chileiből kubai színésszé lett Nelson Villagra játszotta Chanót – még a forradalom előtti események állították szembe egymással.

Hosszú, de izgalmakban bővelkedő film ez, két nagyszerű színésszel, átlagon felüli operatőri teljesítménnyel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7703