KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/március
• Vitézy László: „Úgy érezte, szabadon él” Részletek Vitézy László dokumentumfilmjéből
• Reményi József Tamás: Csak egy bűne van A Dunánál
• Magyar Bálint: A falusi színtér A szociológus szemével
A FILMVILÁG MOZIJA
• Fáber András: A popkrisztus pokoljárása Mechanikus narancs
• Ciment Michel: Elvetemült figurák Beszélgetés Stanley Kubrickkal

• Bikácsy Gergely: Alkímia Dél
• Báron György: A vakációzás nehézségei A zöld sugár
• Barabás Klára: A klip őse Marcel L’Herbier művének újjászületése
• Hudra Klára: A szívtelen asszony
• Barabás Klára: A csonka filmek doktora Beszélgetés Szilágyi Attilával
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Az ezredik kép Nyon
• Létay Vera: Civilizációs virágoskert Tokió
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Útvesztő
• Koltai Ágnes: Őrizet
• Szemadám György: A dzsungel könyve
• Nagy Zsolt: Onimasza
• Tamás Amaryllis: Reméljük, lány lesz
• Tamás Amaryllis: Fiú nagy fekete kutyával
• Gáti Péter: Szeretem a denevéreket
VIDEÓ
• Pataki Gábor: ...a teória aranyló fája zöld Kasseli jegyzet
• Boros István: Luxus? Szűkülő kazettapiac

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Futárszolgálat

Harmat György

 

Elhagyott tárgyakon kocsizik a kamera. Krím, 1920. Fehérek: hárman, köztük egy ezredes. A vörösökre támadnak, kivégzésükkor megszöknek. Hirtelen váltás: Peregudát, a vörösparancsnokot az orvos hazaküldi a frontról. Vonatablak közelijén (becsapódó lövések) a főcím. A harmadik szál Aurinyé, Csicserin diplomata-futáráé, aki végül Peregudával megy lettországi küldetésbe. A fehérezredes és társai rájuk törnek, Auriny meghal.

Példás kalandfilmkezdet után lassul le Villen Novak filmjének tempója, bár nagyrészt hatásosan ragaszkodik a műfaj szerkesztési szabályaihoz. A szép formai ívet (a végén közelítés a szétlőtt ablakra) kétszeri iskolás lezárás toldja-töri meg. A rendező szándéka szerinti emberi dráma pedig nem jön létre, mert az árnyaltság sematizmusba torkollik. A „veterán” Pereguda és a fiatal Auriny konfliktusa úgy oldódik meg, hogy kiderül: az úriember külsőt a veszélyes futármunka követeli meg, Auriny semmiben sem marad el barátjától. A provokációból kiugorni készülő zászlóst társai teszik el láb alól, akárcsak a gonosz ezredest. A kalandfilm, ha következetes, elviseli a leegyszerűsítést. A történelmi-társadalmi-lélektani elemzés nem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7909