KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/április
FILMSZEMLE
• Szabó Miklós: Tábori palackposták Történelmi dokumentumfilmekről
• Kovács András Bálint: Miért az ávósok? A történelem visszavétele
• Almási Miklós: Vadászjelenetek Felső-Magyarországon Tüske a köröm alatt
• Ágh Attila: Az igazán nagy ügyek A mi kis ügyeink
FESZTIVÁL
• Koltai Tamás: Kis lokál a pesti Brodway-n Miss Arizona
• Koltai Ágnes: Rejtő Jenő velünk van Beszélgetés Szomjas Györggyel

• Kovács Ilona: A gondola alakú hamutartó Ernst Lubitsch filmvígjátékai
• N. N.: Ernst Lubitsch fontosabb filmjei
• Nagy Zsolt: Mechanikus Mikulás Brazil
• Hirsch Tibor: Bolondok vagy csak meztelenek? Spielberg bíborszínei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Vidéki vasárnap
• Schreiber László: Szeleburdi vakáció
• Szemadám György: A bolygó neve: Halál
• Vida János Kvintus: Élethalálharc
• Schreiber László: Az utolsó csillagharcos
• Gáti Péter: Világautó
• Nagy Zsolt: Üdvözítő kegyelem
• Tamás Amaryllis: A kíméletlen
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Rosszkedvűek a srácok Torino
• Bikácsy Gergely: Máshol Rio de Janeiro
KÖNYV
• Koltai Tamás: Egy ember, aki nevetett
KRÓNIKA
• N. N.: Konferencia

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Szentév

Szendi Gábor

 

„Művész” és „kontár” bűnözők viaskodnak ebben a filmben. A börtönből szökött két „művész” a Szent évet kihasználva papi álruhában igyekszik repülőn Rómába, de – úgy tűnik – három „kontár” géprabló megakadályozza kincsásásukat. Precízen előállított vígjátéki helyzet ez, de egy korszakváltás társadalomlélektani krízisét is tükrözi a sztori. A letűnt idilli korban „művész” és nyomozó viszonyát etikett szabályozta (lásd: a filmbeli rabló-pandúr viszonyt!). A szervezett alvilág betartotta a játékszabályokat, racionális és szociális érzületű volt.

Ezt a viszonylag nyugalmas kort valami ismeretlen erő szétrombolta; a kisember életében eluralkodó bizonytalanság és kiszolgáltatottság egyik megtestesítője a brutális, mindenre elszánt, véreskezű „kontár” lett. Hiába győzedelmeskedik a filmben a „kontár” fölött a „művész”, az ő idejük lejárt. Ez a film zárójelenetének metaforikus értelme is: itt válik nyilvánvalóvá, hogy hőseink szélmalomharcot vívtak. és vereséget szenvedtek a kortól. Sírjunk is, nevessünk is ezen a vígjátéki requiemen? Nézzük inkább Jean Gabin utolsó alakítását, minden kritikusi morgás nélkül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7731