KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szörnyek és szerelmek

Pethő Réka

Il racconto dei racconti – olasz, 2015. Rendezte: Matteo Garrone. Írta: Massimo Gaudioso, Edoardo Albinati és Ugo Chiti. Kép: Peter Suschitzky. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Salma Hayek (Longtrellis királynője), John C. Reilly (Longtrellis királya), Vincent Cassel (Strongcliff királya), Toby Jones (Highhills királya), Shirley Henderson (Imma). Gyártó: Archimede / Le Pacte / Rai Cinema. Forgalmazó: Pannónia Entertainment. Feliratos. 134 perc.

 

A klasszikus mesék Hollywoodban divatos látványorientált újramesélésének margóján az olasz Matteo Garrone kifordítja az ismert mesei helyzeteket és egy egészen másféle történetet mond el a Szörnyek és szerelmek három szálon futó cselekménye során. Királyok és királynők vágyainak, perverzióinak abszurd beteljesülését látjuk, tengeri szörnyeket ölnek meg, hogy aztán a szívüket egy szűz főzze meg, hegyi ember tartja fogva a hercegnőt a mesék meséjében. Nem éppen gyerekeknek szól a Pasolinit és Fellinit idéző bizarr alkotás, amelyben többek között egy csúnya öregasszony saját bőrének lenyúzatásától sem riad vissza, ha az a fiatalság ígéretével kecsegtet.

A film alapjául Giambattista Basile 17. századi tündérmeséi szolgálnak – a Pentameronban összegyűjtött elbeszélések és az olasz író karakterei ihlették később, gyerekközönséghez finomítva, Hamupipőke és Aranyhaj történeteit is. Ezeknek a meséknek a nyers változatát látjuk viszont, amelyek nem mentesek sem az erőszaktól, sem a csodás elemektől, mégis a legfőbb összetartó erő közöttük az emberi gyarlóság. Látunk egy teherbe esni képtelen királynőt, aki bármilyen áldozat meghozatalára képes, hogy gyermeke szülessen, ám mikor végre teljesül a vágya, a fiatal hercegnek boldogtalan életet teremt kisajátító és önző szeretetével. Highhills királya ezzel szemben egy bizarr bolha nevelgetésére áldozza összes szeretetét, ugyancsak boldogtalanná téve a lányát, akinek sorsával olyannyira nem foglalkozik, hogy utódját végül egy ogrénak kénytelen odaígérni. A harmadik szálon két idős és csúnya nővér megy el a végsőkig, amikor a buja király szerelmének megszerzése a tét, feláldozva mindent egészen a bukásig. Az egyszerű, mégis látványos képi világgal elmesélt Szörnyek és szerelmek végig feszengésre készteti a nézőt, miközben megalkotja az intellektuális művészfilm-tündérmese műfajának talán egyetlen képviselőjét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/06 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13673