KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Donnie Darko

Köves Gábor

 

Bébi-Lynch – így a verdikt a Donnie Darkót illetően. Már megint ez a féktelen vágy, hogy elhelyezzük az újonnan érkezőket a magunk megnyugtatóan elrendezett univerzumában. Kényelmes, de félrevezető módszer. A Donnie Darko ráadásul szinte tálcán kínálja a mindenféle irányzattal, előzménnyel, trenddel való összehasonlítást. Kertvárosi misztériumjáték, a mézeskalács homlokzatok mögötti kispolgári moszattelepek kíméletlenül abszurd megvilágítása – kiáltsunk Lynch-et! Megannyi nyitva hagyott, látszatra megválaszolt, egyszersmind tucatnyi alternatív megoldást is kínáló kérdés. Kicsoda Donnie Darko? Zavart kamasz, tépelődő megváltó, white trash rebellis? A helyi mozi mindenesetre a Krisztus utolsó megkísértését és az Evil Deadet vetíti Halloween éjszakáján. Nem lehet véletlen. Micsoda a Donnie Darko? Sci-fibe hajló intellektuális labirintus? Az amerikai álom ízekre szedése ezeregyedszerre? Kicsoda Frank, a Darko fiúnak időről-időre megjelenő óriásnyúl, aki megismerteti Donnie-t a világvége beköszöntének pontos dátumával?

A Donnie Darko feladványai szerencsés csillagzat alatt született mozisták számára talán már elsőre is megfejthetők. A rejtély megoldása, Donnie küldetésének valós vagy képzelt volta, a hallucinációk/jelenések, kódolt üzenetek, rejtetett összefüggések feltérképezése izgalmas szellemi munka. A bizarr fordulatok, nosztalgikus pop-balladákra komponált álomszerű jelenetsorok mögött azonban ott húzódik a valóság abszurd rétege, s itt ez a kapocs, ami mint a nyakra tekeredő köldökzsinór, összeköt ezzel a történettel. Az örök kívülállóval, a nagy kamaszkori illúziókkal, a világ árulásával, a hamis prófétákkal. Végre egy zavarba ejtő mozi. Vigyázat, a Donnie Darko nagyon is alkalmas a nyugalom megzavarására.

Jól van ez így, nagyon is jól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2250