KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Roger Vadim (1928–2000). 1956 forró novemberében „Isten megteremtette a nőt”, Roger Vadim pedig Brigitte Bardot személyében az új szépség- és erotikaeszményt. Utánuk az özönvíz: zúdulhatott a testet-lelket frissítő új hullám. Filmtörténeti érdemnek ennyi elég is, ráadásként még két Vadim-film marad meg emlékezetünkben, a Veszedeimes viszonyok, Laclos pengeéles szerelmi levélregényének modernizálása Jeanne Moreau-val és Gérard Philipe-pel, valamint Schnitzler cinikus és frivol bécsi körtáncának párizsi átirata, a Körbe-körbe.

 

*

 

Meghalt Claude Autant-Lara (1903–2000). Pályáját avantgárde rövidfilmesként és díszletfestőként kezdte a húszas években, a belle époque fanyar szerelmi krónikásaként folytatta a megszállás idején, majd biztos érzékű irodalmi adaptátorként (A test ördöge, Vörös és fekete) ért a csúcsra. Hiába küzdött is, miként a fiatal filmesek, az álszentek összeesküvése ellen, nem találta meg hozzá a hangot, életművét hamarosan elsodorta a francia film új hulláma.

 

*

 

A fiúk nemzedéke is elvesztette egyik lemblematikus alakját. Pierre Clémenti (1942–1999) nálunk jobbára csak a Vörös plakát főszerepe révén ismert, de egyike volt a azoknak, akik az új hullám ’68 utáni filmes utóvédharcait vezették. Arisztokratizmus és forradalmi hevület egyszerre sugárzott belőle, „underground Alain Delonként” emlegették. Gyakran forgatott olasz filmesekkel: Bertoluccival (A partner, A megalkuvó), Liliana Cavanival (Kannibálok), Pasolinivel (A disznóól).

 

*

 

Orson Welles hamarosan filmhősként tér vissza a mozikba. A Fade to black története szerint Welles egy római forgatáson sötét bűnügybe keveredik. A legendás rendezőt Kenneth Branagh játssza.

 

*

 

Öt évvel balsikerű Uri Geller-filmje után Ken Russell újra nagyjátékfilmet tervez. Az Usher-ház pusztulása címet viselő project Edgar Allen Poe több novelláját ötvözné egy gótikus horror-musical formájában. Roddy Usher szerepét az idén 74 esztendős brit rendező régi kedvencére, Roger Daltreyra osztotta, a másik főszerepet pedig személyesen kívánja eljátszani.

 

*

 

A Coen fivérek legújabb filmje, a tavaly nyáron forgatott Oh Brother, Where are Thou (Testvérem, merre vagy?) Homérosz Odüsszeiáját dolgozza fel a 30-as évek déli környezetébe helyezve. A szokásos színészgárdát (John Torturro, John Goodman, Holly Hunter) George Clooney egészíti ki, a kész film bemutatóját a stúdió – a lehetséges Oscar-díjak reményében – 2000 őszére tolta.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/04 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2883