KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kicsi kocsi újra száguld

Szentistványi Rita

 

Amerika autó- és kisember-mítosza fölöttébb termékeny, nem volt váratlan tehát, hogy a Walt Disney stúdióban előállították a két mítosz közös teremtményét, a jóérzésű kicsi kocsit, Herbie-t. A hazai közönség már másodszor derülhet (a Kicsi a kocsi, de erős után) a csoda-Volkswagen kalandjain. A bogárhátú ezúttal egy kedves nénike vezérletével San Francisco építkezési „hiénájával” veszi fel a harcot, aki válogatás nélkül lebontatja a meghitt családi otthonokat, hogy helyükbe acél-üveg monstrumokat építsen. Herbie most is a lábára lép azoknak, akik rossz szándékkal közelednek pártfogoltjai felé. Az elfekvő készletből előkotort gegek között annyi az újdonság, hogy Robert Stevenson hősei tejszínhab helyett ablaktisztító habban csúszkálnak. Végül is megnyugodva távozhatunk a moziból, nem kell szorongnunk, amíg ilyen angyali autók száguldoznak az utakon. Csak értenünk kell a szavukat, azaz: duruzsolásukat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/07 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6385