KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Meztelenek és bolondok

Kövesdi Rózsa

 

A harminchárom éves Steven Spielberg, a világsikert aratott Cápa és a Harmadik típusú találkozások rendezője, a mai hollywoodi filmgyártás csodagyereke ebben a filmjében 1941. decembere, a Pearl Harbor utáni napok bizarr eseményeiből formál szatirikus burleszkfilmet. Japán tengeralattjárót látnak felbukkanni Amerika csendes-óceáni partjainál, s ezt a nagy Los Angeles-i légitámadás néven ismert háborús pánik követi, amikor is a város minden légvédelmi ütege egy éjszakán át az üres eget lövi. Végül a háborúba induló tengerészek, a szárazföldi katonák, meg néhány jampecruhás ficsúr közötti tömegverekedésnek a háborút, az amerikai katonai felkészületlenséget parodizáló burleszk-tömegjelenetei zárják a gigantikus, ám belül kissé üres látványosságot.

A filmbeli japán tengeralattjáró parancsnoka elhatározza, hogy csapást mér az amerikai szárazföldre. Méltó célpontot keres, tehát választása Hollywoodra esik. S így Spielberg is két legyet üthet egy csapásra: egyszerre űzhet csúfot a háborús hisztériából és a hollywoodi álomgyárból. Jókedvűen és nagy gyönyörűséggel töri-lövi ripityává díszlet-Hollywoodot, és közben jócskán meg is csipkedi az amerikai eszményt és ideálokat, amelyeknek elterjesztéséből a hollywoodi filmek mindig is kivették részüket.

Spielberg, akit egy rosszmájú kritikusa a „gépesített látványosságok hollywoodi királya” címmel ajándékozott meg, most nyilván ki akarta tombolni magát. És mivel pénznek nem volt szűkében – minden idők e legdrágább komédiája csaknem harmincmillió dollárba került –, hipermodern „új-hollywoodi” technikával lendíti tovább a klasszikus burleszk műfaját, kajánul, önironikusan csúfolódva azon az apparátuson, amelynek saját filmjeit is köszönheti. A film mégsem bizonyult sikeresnek – először Spielberg pályáján. Pedig valódi szatíra is lehetett volna belőle, ha képi humora igényesebb, ha kerüli vagy ellenkezőleg, mint a Cápában, a Harmadik típusú találkozásokban arcpirítóan felvállalja Hollywood összes álomgyári kliséjét. Európai szemmel rossz ízlésű film a Meztelenek és bolondok – de a trükkös Spielberg talán épp így akarta megmutatni Hollywood lelkét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/07 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7038