KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1988/május

• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

Posta

Olvasói levél

Hány film készül Belgiumban?

Pék Béla

Furcsa ellentmondásra lettem figyelmes a Belga Filmhét kapcsán. A hazánkban tartózkodott belga filmfőigazgató sajtóértekezletén hallottakat ismertetve, valamennyi napilap arról számolt be, hogy Belgiumban évente 5-6 játékfilm készül. Ezzel szemben a Belga Filmhét című kiadványban (MOKÉP) azt olvastam Csala Károly cikkében: „A 11 millió lakosú országban évente 35-40 nagyfilm készül (ennek mintegy negyedét a két televízió rendeli meg és forgalmazza elsődlegesen), valamint 210– 220 rövidfilm.”

Mi az igazság – vagy legalábbis mi a magyarázat erre a föltűnő ellentmondásra?

Pék Béla

Budapest