KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vértestvérek

Klág Dávid

Gong Wu – hongkongi, 2004. Rendezte: Wong Ching Po. Írta: Chi-long To. Kép: Charlie és Kenny Lam. Zene: Mark Lui. Szereplők: Andy Lau (Jimmy Yam), Jacky Cheung (Bal Kéz), Shawn Yue (Wing), Edison Chen (Turbo), Chien-lien Wu (Mrs. Hung). Gyártó: Anytime Pictures Co. Ltd. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 83 perc.

 

John Woo-t, a hősies vérontás nagymesterét kivételesen nem a csúcsra vitt pisztolypárbajok érdekelték, amikor megrendezte addigi életművéhez képest is erőszakos Golyó a fejbent, hanem hogy elkészítse a Szarvasvadász és az Apokalipszis most saját stílusához igazított változatát. A végeredményen meglátszott a fékezhetetlen düh és a tehetetlenség, amit a Woo az egy évvel azelőtti Tianmen téri demonstrációk leverésekor érezhetett: hiába játszódik filmje a vietnami háború kezdetén, kaotikus tömegjelenetei és morális konfliktusai mind 1989-et idézik. És most itt van félig hivatalos remake-ként a Vértestvérek, ami nem elég, hogy Woo akcióorgiájából csak a szirupot tartja meg, az eredeti szándékot is kiheréli azzal, hogy a hatvanas évek Vietnamjából és Hongkongjából átteszi a cselekményt a harmincas évek Sanghajába. Agyő, apokalipszis, Isten hozott, gengszterfilm!

Ami az art deco rajongóknak persze jó hír, ugyanis Alexi Tan filmjének díszlettervezője és operatőre kitett magáért, amikor a kulcsfontosságú mulató belsejét kellett prezentálni. Aki azonban a három gyerekkori jó barát unásig ismert toposzától (a legkisebb buta, a középső becsületes, a harmadik könyörtelen) egy klasszicista maffiafilmet vagy akár egy Woo-mintájú súlyos sorsdrámát várna, az nehezen fogja megemészteni a zavaros és motiválatlan történetszövést, a fásult színészi játékot és az érdektelen mellékszálakat – avagy a klasszikus bűnfilmek legnagyobb ellenségeit. Igaz, hogy a finálé stilizált leszámolása felvillantja a hongkongi filmek szebb hagyományait, de az azt megelőző nyolcvan perc a mozgóképek gyengébbjeit hozza.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9457